Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)
Történelem - Iványosi-Szabó Tibor: Kecskeméti statutumok 1659–1709
70 IVANYOSI-SZABO T.: KECSKEMÉTI STATÚTUMOK ... 1870-ben törvényhatósági jogot kapott, 1800-ból való egyetlen statútummal van képviselve, bár ez tartalmazza az 1761., 1773. és az 1795. év városi statútumainak még érvényben lévő részeit. 3 Szerencsére ennél jóval korábbi időszakból és lényegesen több maradt ránk ebből a fontos történelmi forrásból. Hornyik János, a város kiváló történésze is közölt munkájában néhány XVII. századból való városi rendeletet. 4 Célkitűzése nem tette lehetővé, hogy e tekintetben teljességre törekedjen. Ezért indokolt, hogy ezen egyik legjelentősebb forrásféleséget a lehetőségnek megfelelően a maga teljességében közzé tegyük, hogy így a kutatók és a város története iránt érdeklődők számára rendelkezésre álljon. Ezúttal az 1659—1711 között keletkezett rendeleteket gyűjtöttük össze. A félévszázadnyi időkeret kezdetét a legkorábbi fennmaradt irat határozta meg. Az 171 l-es dátum mellett azért volt célszerű dönteni, mivel egyrészt a közbiztonság hiánya, a szinte állandósult háborús háttér, amely a város gazdálkodását alapvetően meghatározta, lényegében változatlan maradt, másrészt a következő békésebb évtizedek Kecskemét életében jelentős változásokat eredményeztek, a fennmaradt rendeletek száma is lényegesen nagyobb, s így mindenképpen indokolt ezen időszak anyagának külön történő csoportosítása. Az alábbi 39 statútum nagyobb része a városi tanács döntése alapján keletkezett. Kisebb része földesúri rendelet. Itt mégis a kronológiai sorrendet alapul véve együtt találjuk őket. A különválasztás mellőzését mindenekelőtt az indokolja, hogy így a történelem folyamatossága, a kétféle rendeletcsoport egymáshoz történő illeszkedése, a városi tanács és a földesúr közötti harc folyamatában és kölcsönhatásában követhető. A városi tanács itt közölt rendeleteinek száma 28. Sorszámukat tekintve: a 2, 3., 4„ 5., 6., 7., 8., 9., 10., 16., 17., 19., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38. és a 39. A földesúri rendeletek száma 10. Sorszámukat tekintve: az 1, 11, 12, 13, 14, 15, 18, 20, 21. és a 28. Kecskemét fölött ezekben az évtizedekben több földesúr rendelkezett. Jogi helyzete mégis igen sokban különbözött a jobbágyfalvak vagy a kisebb mezővárosokétól. Ezek a földesurak ugyanis nem a város egy konkréten megjelölhető határrészének voltak a birtokosai, hanem a város szolgáltatásainak meghatározott hányada fölött gyakorolták jogaikat. 5 Pontosabban a városra kirótt földesúri census egy bizonyos hányadát kapták meg évről-évre. Gyakorlatilag a taxa lefizetése után a város önállóan intézhette ügyeit, bérelte az egyházi tizedet, és élt a kocsmatartás, a mészárszéktartás stb. jogaival. 3 KOLOZSVÁRI S.—ÓVÁRI K.: 1885—1904. IV/2. 836—842. 4 HORNYIK J.: 1860—1866. Ezen rendeletek ismételt közlését szükségesnek tartjuk, részben mivel Hornyik munkája lassan könyvritkaság számba megy, részben pedig azért, hogy ily módon a rendeletek használatát meg tudjuk könnyíteni. Az egyes iratoknál külön is rögzítjük a korábbi közlés tényét. 5 HORNYIK J.: 1860^1866. II. 22—26, 90—101., ill. 151—165. A városi tanácsnak a polgári korig történő működését BÁLINTNÉ MIKES K.: 1979. feldolgozása ismerteti.
