Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Közművelődés - Váczi Mária: A Szórakaténusz naplójából

KÖZMŰVELŐDÉS 583 gyerekek játékra nevelésében az, ha az itt folyó kísérleti programok eredményeit közkinccsé tesszük, továbbképzéseket szervezünk óvónők, tanárok, főiskolai hallgatók részére. A MÚZEUM TEVÉKENYSÉGE A múzeum gyűjteménye ma már mintegy tízezer darabból áll. A vásárlások mellett jelentős a pályázatok útján, illetve az ajándékozással kapott tárgyak száma. Kiemelkedő vásárlásaink közül a Richter-féle kőépítő, Paál Éva gyűjteménye, valamint a húszas években működő Bergengócia Játékgyártó Üzem, valamint a Grabóka szinte teljes dokumentációja. Az adattár kialakítása, a gyűjtemény feldolgozása — a további kutatómunka céljaira — folyamatosan történik. ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK Az első állandó, „Történeti, polgári és népi játékok" című kiállítást két év alatt (1981. december 4-től 1983. december 31-ig) közel 100000-en nézték meg. Az ókortól a XIX. századig mutatta be a játékkultúrát. Legrégebbiek azok a bronzkori agyagjátékok voltak, amelyek a Bács-Kiskun megyei ásatások során kerültek napvilágra. A képes ábrázolások, a karikázó görög fiú, a római agyag- és üvegedények az ókor gyermekeit idézték meg. A középkor harcias korknét volt bemutatva; ez tükröződött a XVI. századból való főúri lovagjátékok kellékeként használt gyermekvért kiállításában is. A lányok babái, bútorai, babaházai, edénykéi a kor legjobb céhes mestereinek a műhelyében készültek. így a kor technikai színvonala nyomon követhető a játékkultúrában is. A XIX. századtól lehetővé vált az olcsóbb játékok gyártása. A jellegzetesen fiúés lányjátékok — ólomkatonák, várak, kardok, puskák, illetve babák, babaházak ... mellett fontos szerepet játszottak a gyerekek életében az építő-, kirakó- és összerakó játékok majd a — technika fejlődésével — a papírjátékok. A második teremben a népi gyermekjátékokat láthatták. Egészen más életformáról beszéltek ezek a tárgyak. Általában egy-egy ügyes falubéli mester, valamint a család felnőtt tagja készítette ezeket a mindennapi környezet anyagaiból; fa, csont, vízinövény, rongy, toll, termény. S természetesen a gyerekek maguk is csináltak játékokat. A második állandó kiállításunk 1984. május 12-től „Nagyszüleink játékai városban és falun" címmel került megrendezésre. Az első teremben a konstrukciós játékok kaptak helyet. A Richter-féle kőépítőből készült vár mellett a LEGO, a Marklin, és a ma gyártott fakocka, valamint