Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Művészettörténet - Benedek Katalin: Perlrott Csaba Vilmos kritikai értékeléséről

572 BENEDEK К.: PERLROTT CSABA VILMOS . . . A már korábban megismert Cluny gótikus faragványainak ihlete ötvöződött a német misztikummal és a francia kubizmussal. Erre a párhuzamra figyelt fel Elek Artúr, amikor így írt: „Finom érzékkel talált rá arra a stílusrokonságra, mely a német gótika és a maga formabontó vágyai között van. Gótikus templomok csúcsíves belseje száz szögbe törött. ... Jól megérezte azt is, hogy az ilyen motívum nem színnel kifejezhető feladat, hanem grafikai megoldást kívánó. Krétarajzokkal ragadta meg azokat a szürkületre emlékeztető impressziókat, melyek gótikus templomok vonal-irdatlanságában elfogták."

14 1923-ban a Belvedere adott otthont e műveknek. A Magyar Grafika kritikusa elragadtatott hangon üdvözölte ezeket a valóban lebilincselően szép munkákat: „Krisztus rajzok és pieták, a litográfiába lehelt aszkétikus szent fejek, és tömbökbe komponált színes tusrajzok, amelyekből szinte árad a német kis mesterek és Grünewald megrendítő világa. Grafikája sok lapon úgy hat, mint a középkori kódexek iniciáléi, ezek a lapok kőtömböket és lelkiséget, anyagot és szellemet tudnak egymásra halmozni."

15 Bálint Aladárt Piranesi börtönr-ajzainak nagyvonalúságára, sötét miszticizmusára emlékeztette — új formában.

16 Berlinben, Drezdában Perlrott Csaba Vilmos fafaragásokat, lapos domborműveket másolt síkba, egy Matisse-nél megismert szemléletet követve, melyet ő maga „interpretált kópiának" nevezett.

17 Németországi képeiben gyakori a vallásos téma. Útja során kacsolatba került a német expresszionizmussal, és ennek már lehiggadt változatával, az úgynevezett Nachexpresszionizmussal vagy Neue Sachlichkeittel. A német expresszionizmus vallási szimbolikájához — az utóbbi idők publikációi bizonyítják — a francia kubizmus és orfizmus is szorosan kötődött.

18 Perlrott és néhány kortársa valóban érzékenyen reagált erre a példára.

19 Saját temperamentumához és látásmódjához igazította a látottakat és tapasztaltakat. Távol állt tőle a felfokozott érzelmek és ösztönök kultusza, a néha durva formák, de a kiegyensúlyozatlan kompozíció is. 1924-től mint a KUT egyik vezető tagja működött. A Társaság célja, hogy a 14 ELEK A.: id. mű 15 NÁDAI P.: Perlrott- Csaba Vilmos grafikája Magyar Grafika 1932/1. 17—18. 16 BÁLINT A.: Perlrott- Csaba Vilmos képei Nyugat, 1923. 110. 17 Gráber Margit személyes közlése alapján 18 Delaunay és Németország с jelenlegi kiállítás katalógusa közöl tanulmányokat. Münchenben, Statsgalerie Moderner Kunstban rendezték a kiállítást. 19 FRANKÓ Á.: Bernáth Aurél „Graphik" mappája 1922-ből Művészettörténeti Értesítő, 1983. 77 —84.