Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Művészettörténet - Benedek Katalin: Perlrott Csaba Vilmos kritikai értékeléséről

MŰVÉSZETTÖRTÉNET 565 10. VÖRÖS VÍZ, 1929. OLAJ, VÁSZON, 73 x 92 CM. JELEZVE JOBBRA LENT: PERLROTT CSABA NB 929. Kétségtelen, a Matisse-iskola tanítási módszere alapvetően eltért a nagybányai pedegógiától. Nem a természeti látvány analízisére nevelt, hanem a lényeges elemek kiemelésére. A szerkezet — az emberi test szerkezete — hangsúlyozására. „A vonalat a színnel egyszerre kell konstruálni, nem külön."

8 Ilyen körülmények között természetes, hogy Párizs az első pillanatban megdöbbentette: «Ez a művészet? — kérdeztem magamtól, amikor a neoimpresszonisták képei előtt megállottam. Hiszen Ferenczy Károly azzal búcsúztatott: „Használja fel mindazokat a dolgokat, amit Nagybányán tanult." Az egész akkori francia művészet más volt, és én eltévedt ember voltam.»

9 S hogy mégsem tévedt el Párizsban, annak illusztrálására álljon itt egy vele készített riport részlete: „Évekre leszerződtettek Párizsba. Olyan szerződést kötöt8 r. f.: Egy magyar festő útja Esti Kurír,\942. XII. 3. 9 Lásd előző jegyzet