Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Régészet - Bérczi Szaniszló: Szimmetriajegyek a honfoglaláskori palmettás és az avar kori griffes-indás díszítőművészetben

50 BERCZI SZ.: SZIMMETRIAJEGYEK . . . 12. ÁBRA. SZÍJVÉGEK KÜLÖNFÉLE FRÍZ ÉS KETTŐSFRÍZ SZERVEZŐDÉSEKKEL AZ AVAR KORI GRIFFES-INDÁS MŰVÉSZETBŐL. 1. rl — Nagymágocs-Ótompa, 2. r2 — Klárafalva, 3. jrl lg — Tiszafüred-Majoros (22. sír), 4. fr2 — Tiszafüred-Majoros (1142. sír), 5. „r2 — Óföldeák, 6. £r2mg _ Keszthely, 7. ä rllg — Győr, 8. £rllg és 2r2— Szeged-Kundomb (285. sír). re. Az átvett és örökölt szerveződésismeret lehetőségét külön fejezetben vizsgáljuk. Előbb azonban a statisztikai vizsgálatra is alkalmas számban megfigyelhető fríztípusok gyakoriságát hasonlítjuk össze a honfoglalás kori palmettás és az avar kori griffes-indás művészetben. E gyakorisági diagramokról, mint egyfajta diszkrét spektrumról, leolvashatjuk a korabeli közösség díszítőművészetében legkedveltebb szimmetriatípusokat (szerveződéstípusokat). (A szimmetriatípusok alapkészletét megnöveltük a tükörtengellyel kettőzött frízekkel és a kilenc „megszőhető" tapétacsoporttal is.) Az archaeológiai irodalomból összegyűjtött anyag alapján, melyben 44 értékelhető eset fordult elő, a honfoglalás kori díszítőművészetről a következő gyakorisa-