Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Néprajz - Bosnyák Sándor: Bezdán néphite

506 BOSNYÁK S.: BEZDAN NÉPHITE . . . elkezdte ütni a furkósbottal, a juhászbotjával. A hajós meg bent ekezdett ordítani, mert az ütötte. Az öreg juhásznak több vót a tudása, mint annak a hajósnak. (9) 210. Kint játszottunk a Kulut utcán. Sok nép összejött, kiabáltak, hogy: — Gyünnek a lakodalmasok! Akkó még olyan divat is vót, hogy idegeny helyrű hozták a menyasszonyt. Aztán a fiatalság lovakkal, kocsikkal ment. Akkorjába autó nem vót, csak a szagát lehetett hallani neki. Közbe ott vót egy régebb ház, ott lakott egy János bácsi nevezetű. A népek elkezdik kiabálni, mer alacsony kerítés vót: — János bácsi, mér nem gyün ki? Gyünnek a lakodalmasok. János bácsi erre főfogott egy küvet, de ezt nem látták, átdobta a kocsiúton. — Édes híveim, nem megy ez tovább innen el. Közben megérkezett a menet Kulut felű. A csikók, lovak elkezdtek ágaskodni, a kocsit majdnem főfordították, csak nyihogtak a lovak, nem mentek tovább. Kigyün a János bácsi: — Hát mi van itten? — Hát a lakodalmas menet meggyütt, de tudnak tovább menni. — Ó lelkem — azt mondja —, mért nem mennének tovább. Kimegy oda a kocsiutra, megölelgeti a lovat, megvergeti a nyakát: — No menjetek — azt mondja — nem köll ágaskodni. A lovak mindjárt megindutak. (5) Szűz Mária 211. Vótak olyan házak, akiknek ilyen Szűz Mária kisdeddel a karján, hogy hát ű a védőszentjük. Kis vakablak vót fönn abba vót ilyen kis szobor. (9) III. JELES NAPOK 212. Újévkor babot, lencsét, mákos tésztát főznek, tököt sütnek, barátfülit főznek mákkal, meg disznó orrát babbal. A disznó orrát azért főzik babbal, hogy mindent összetúrjanak. Nem szabad csibét vágni, a csibe szétkapar mindent. A barátfülit azért, hogy sok pénzük legyen. A barátfüle maga a nagy pénzeket jelenti, a mák rajta — az meg az aprópénzt, hogy sok legyen. A tököt meg azért sütötték, hogy ne legyenek betegek. Torokfájás ellen véd a tök. Mindenki evett a tökbű és akkor nem lettek torokfájók. (9) 213. Újévre nagytakarítást csináltak, mindent kimostak, hogy a másik évre ne maradjon szennyes. (4) 214. Vízkeresztkor mindenki elment, hozott egy üvegben vizet. A templom előtt egy nagy kád vót és az tele vót hordva vízzel. A csatornábúl lovaskocsival hordták tele. A pap megszentűte és akkó mindenki abbú merített és vitt haza. Mikó hazavitte, awa megszentűte a házat, az istállót, meg ezeket a jószágos épületeket, disznóólat, csirkeólat. Ha valaki megbetegedett, a gyereket megverték szemmel, akkor avval megmosdatták. Azt tartották, hogy az elűzi a boszorkányságot. (9) 215. Háromkirályok napján szedik le a karácsonyfát. (9) 216. Farsangba mindég mulattak. Mentek a legények egyik kocsmábú ki, a másikba be. Meg húzták a tuskót. Hozták a legények a kötelet, aztán húzták a tuskót. Azok húzták, akik kimaradtak a farsangbú, nem nősűtek meg, azoknak köllött húznyi a tuskót. (3) Farsangba, aki kimaradt legény, annak szoktak ilyen tuskót megkötni és a nyakába akasztani, így húzza a falun körösztül, hogy ű kimaradt a farsangbúi. Ez azt jelenti, hogy ű öreglegény. (9) 217. Az esküvőnek az ideje leginkább a farsang. (9) 218. Farsangkor úgy van, mert ugye három farsang nap vót, a vasárnap , a hétfő és a kedd, amikor a falu népe otthon Bezdánban ünnepelt. Az asszonyok azt olyan ünnepnek tartották, hogy nem is főztek, hanem az olyan vendégjárás ideje vót. De elmentek a templomba, mert reggel is vót mise, este is vót mise, és egész nap szentségimádás. Maszkák járkáltak az utcán, fölöltöztek mindenfélének, álarccal, vagy nem álarccal, így ünnepelték a farsangot, hogy ketten-hárman csoportokban járták az