Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)
Néprajz - Bosnyák Sándor: Bezdán néphite
492 BOSNYÁK S.: BEZDAN NÉPHITE . . . 40. Ha a zöldbékák brekegnek, esőt kérnek. Már régen szárazság van, és kérik az esőt. (9) 41. Ha a holdnak udvara van, akkó három napon belül eső lesz. (9) 42. Ha a szalonna olyan nyirkos, az is esőt jelent, mert a só megereszkedik rajta. (9) 43. Ha nagyon sokáig nem esett eső, akkor prosecióval, kereszttel és lobogókkal ment ki a nép a határba, imádkoztak a pappal, hogy legyen eső. (8) 44. Ha esett az eső és a víz olyan hólyagos vót, akkor: sok eső lesz, mert hólyagos a víz. (2) Ha olyan bugyborékos az esővíz, akkor még sok eső lesz. (10) 45. Amikor esik a jég, akkor baltát köll az iszternyébe belecsapni a fődbe, akkó eláll a jég. (7) 46. Láttam, hogy lófejet kitűztek, de hogy mért tűzték ki? A jeget akarták elriasztani vele, a jégesőt. Szőlőbe vót, a karónak a tetejére rá vót téve. (9) 47. A jeges felhőt, amikor olyan nagyon sötét felhő jött, elharangozták. Hogy ne legyen jégeső, ne legyen jégverés. (2) 48. A nagy ködök ártanak mindennek, a búzának, a gyümölcsnek, mindenfélének, mert mérges a köd, megüti, összeszedi a levegőben azt a mérget, rátapad a szőlőre, meg másra is, megmérgezi. Akkor kapnak a búzák olyan sárga rozsdát. (9) 49. Az ökörnyál, ha megy a levegőben, akkor azt szokták mondani, hogy hosszú ősz lesz. (9) 50. Ha szikrázik a tűz, akkor pörösködés lesz, pörpatvar, összevesznek a házban. (9) 51. A gyerekek ne játszanak a tűzzel, mert bepisilnek. (2) Úgy szokták mondani, hogy ne játszón a tűzzel, mert bepisál. (9) 52. Nem vót gyufa régen. Akkó odamentek, ahon füstűt a kémény, mer ott má vót tűz. Akkó odamentek, egy kis bögrébe, vagy valamibe, hamuba tettek parazsat, aztán vitték haza. Nem vót gyufa akkó. (3) Az én gyerekkoromba még a Mari Ádám bácsi nem használt gyufát, csak ezt a csihulót használta, taplót, mindig avval gyújtott rája. (9) 53. A szivárvány, mikó így belemegy a tóba a vége neki, akkó főszívja mind a vizet onnan. Vót mikó a szivárvány után tele vót az egész út ilyen apró kis piros békákkal, ilyen tüzeshasú békákkal. Ahogy kiszívta a vízbű űket, fővitte, és utána lepotyogtak.(9) 54. Azt mondták, a szivárvány, ha ződ nagyon, akkor jó termés lesz, jó búzatermés. Ha nagyon piros, akkor meg jó lesz a bortermés. (9) 55. Aki a szivárvány alatt átmegy, az átváltozik. A nő férfivé, a férfi nővé. (9) Allatok 56. Ne igyon a gyerek sok vizet, mert nád nyől a gyomrában. Azt is szokták mondani, hogy béka nyől a gyomrában. (9) 57. A kanálisban sok béka vót, de nem hallatszott mindig föl hozzánk. De ha fölhallatszott, akkor tudtuk, hogy eső lesz. (8) 58. Vannak azok a piros hátú bogarak, úgy röpünek, olyan hosszúkás bogarak, úgy a fal tövibe mentek. Akkor mindig mondtuk, hogy erre nem szabad rálépni, nem szabad összegázúni, mer akkó leég a ház. (4) 59. Ha a csirkék korán elülnek, az azt jelenti, hogy jó idő lesz másnap. (9) 60. A csirke szívét el szoktuk osztani, ahányan vagyunk a családban, hogyha valamelyik elveszik, hogy megtaláláljuk egymást. (9) 61. A denevér az ördög madara. Olyan, mint az egér, csak szárnya van, de a szárnyán nincs toll, leégett a tolla nekije. (9) 62. Az orrát, amivel túr a disznó — nem szabad megenni a háziasszonynak, mert akkor összetöri az edényeket. (2) 63. Szokás vót, odaállították a sarokba a gyereket és akkor visszafelé el kellett dobnia: Egér, egér adjál nekem csontfogat, én is adok tejfogat. (10) 64. Ha alacsonyan szállnak a fecskék, akkor eső lesz, mert a bogarak akkor lejönnek közel a föld színihöz és az esőt jelent. (9) 65. A fecske az Isten madara, ezt szokták mondanyi. (3) A fecske áldást hoz a házra, nem szabad leverni a fecskefészket. (10) 66. A galambnak sose vágják el a nyakát, mindig csak kitekerik. (2) 67. Ha gólyát látnak először, akkó meg szokták csókuni a fődet és akkó találnak valamit. (9) 68. A hangyák is nagyon nyüzsögnek, ha eső lesz. A hangyaboly körül sokan kijönnek és rajban az út széléig mennek egymás mellett. CIO)
