Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Néprajz - Szelestey László: Király Zsiga és a dunántúli pásztorművészet

454 SZELESTEY L.: KIRÁLY ZSIGA . .. Nyilván a készíttető nevét. (S ez a mángorló ismét csak azt bizonyítja, hogy a pásztorfaragásokra gyakran nem a készítő, hanem a „megbízó", a megrendelő neve vagy az azt jelölő betűk kerülnek.) Jelen esetben ki lehet a készíttető? Kinek a fába vésett „vallomását" őrizte több mint fél évszázadon át, 1900. december 25-én bekövetkezett haláláig Szűts Jánosné, azaz Tóth Terézia? Próbáljunk meg az ismert tényekből kiindulni. Mint az előbbiekből egyértelműen kiderült, Király Zsiga ebben az időben Sopronban raboskodott. Hátha az ő egyik fogolytársa rejtőzik a monogram mögött. A korabeli rablajstromok alapján a Tóth Teréziával egykorú fiatalember, Major Ferenc jöhetne számításba. Őt öt társával kísérték Csepregrol a soproni börtönbe. Első fokon őt is akasztófára ítélték. A Királyi Tábla azonban vele szemben is irgalmasabb volt, két évre mérsékelte a büntetését és 1841. október 2-án kiszabadulhatott. (A csepregi jobbágyfiú egyébként már ezt megelőzően, 1836-ban is ült ugyanitt egy hónapot.)

42 15. FŰSZERTARTÓ 1840. ÚJKÉR, GYŐR-SOPRON MEGYE. 16 x 16,5 x 5,7 CM. TÖRÖK JÁNOS MUNKÁJA. (NÉPRAJZI MÚZEUM, 114. 972.) 42 Gy-SmL2. Raboskodók kimutatásai 1810—1848.