Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Néprajz - Szelestey László: Király Zsiga és a dunántúli pásztorművészet

442 SZELESTEY L.: KIRÁLY ZSIGA . . . így aztán újabb másfél év tömlöccel, valamint félévenként 25, összesen 75 pálcaütéssel toldották meg a büntetést. Az akkori börtönviszonyok ismeretében a négy és fél év — hozzáadva az előzetesen börtönben töltött nem kevés időt is — felért egy halálos ítélettel. Király Zsiga azonban túlélte a megpróbáltatásokat. A börtönlajstromban ugyanis ez áll: kiszabadult 842. aug. 1-én. Ettől fogva azonban semmit sem tudunk róla, nyomaveszett. Olyannyira, hogy alig több, mint egy évtized múltán, már nem is tudnak róla. Hogy ezt honnan tudjuk? Kisfaludon élt egy fiatalabb, 1826. január 13-án született, ugyanezen névre hallgató juhászbojtár is, ki szintén összeütközésbe került a törvénnyel. 1854. november 16-án — több társával — 74 birkát hajtott el Répcelakról. Miután elfogták és Szombathelyre kísérték (róla ekkor már részletes személyleírás is készült!), az ügyében vizsgálódó bíró kérésére a kisfaludi elöljáró 1856. szeptember 5-én kelt levelében a következőket írta: „Községünkben Király Zsigmond nevezetű juhász nem létezik — neve előttünk esméretes, hallomásképp. Két év óta Szombathelyen fogva tartatik."

30 De elgondolkodtató az is, hogy Kisfaludon, a mai Mihályiban, ahol régen sok Király nevű család élt (s ezért utcát is neveztek el róluk), a mángorlókat, tükrösöket készítő pásztorról semmit sem tudnak. A már említett Király Zsigmond azonban elmondta, hogy egyik ősük, Király István részt vett az 1848-as szabadságharcban, egy másik viszont, mint juhász a betyárokkal cimborált, egy alkalommal pedig brkákat hajtott el Répcelakról. A családi hagyomány tehát egyértelműen egy „legendás" alakról tud. A két Király Zsiga viselt dolgai az utódok emlékezetében már egybeolvadtak és egy személyhez kötődtek. Király Zsiga a börtönből szabadulván végleg hátat fordíthatott a szülőföldnek. Jelenleg semmilyen támpontunk nincs, merre is kereshetnénk. Egyik rabtársának, Dallos Vendelnek is csak véletlenül akadtunk a nyomára. Csepregre ment, ahol borjúőr lett.

31 Igaz, később innen is továbbállt. Az ismert „főkolomposok" közül egyedül Berta József tért vissza falujába, Szilsárkányba. Az itteni r. k. anyakönyvek szerint gyermekei is születtek itt.

32 Ám, ha Király Zsiga további sorsáról nem is tudunk, a börtönéveket illetően már vannak fogódzóink — mégpedig a rabsága idején csinált, kivétel nélkül datált munkái révén. Illyés Gyula mondta egy alkalommal találóan: „Hisz általában a legjobb dolgokat sajnos, börtönben írták, vagy gondolták ki az emberek." Közel két évtized kutatómunkája nyomán bátran állíthatjuk, a legszebb, a legmívesebb faragások is szinte kivétel nélkül rabok munkái. Persze, hogy ezek a kitűnően megmunkált, aprólékos gonddal kialakított tárgyak nem a sötét, rossz világítású cellákban készültek, azt szinte biztosra vehetjük. Hanem hol, kérdezhetjük. Erre vonatkozóan is vannak már támpontjaink. Az ugyanekkortájt, tehát az 1830-as 30 VamL. Vvti. Büntető perek 372/1854. 31 Csepregi római katolikus születési Akv-ek. 32 Szilsárkányi római katolikus születési Akv-ek.