Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Néprajz - Szelestey László: Király Zsiga és a dunántúli pásztorművészet

434 SZELESTEY L.: KIRÁLY ZSIGA ... ellenek ki nem bizony odván a Tekintetes Törvény Széknek 16

ik számú végzése szerént szabad lábra állíttattak." Jóna Józsit — a próbák hiánya miatt — ugyancsak elengedték. A gyakori névváltozás magyarázatára vonatkozóan említsünk meg a korabeli dokumentumokból egy érdekes adalékot is: „A 27

ik számú ítéletbe a Vági Jósef nevezett alatt az Alperes Kováts Jósefet kell érteni, aki tudni illik veszedelmes életre előre magát qualiíicalni akarván, a nevét is az ilyen kóborlók szokásához képest majd erre, majd arra változtatja." A két alkalommal, május 16-án és 17-én is kihallgatott Király Zsiga a kérdéses napra, vagyis május 11-ére vonatkozóan a következőképpen magyarázta szokatlan kóborlásait: „Én a' múlt Szerdára virradóra odahaza háltam délig a Nagyerdőn őriztem a Juhaimat, — délben haza mentem Röjtökre a' gazdám Kobza László és felesége ugy az Majorba dolgozó Átsok mind meg tudnak bizonyítani, mivel egy szobába ebédeltek vélem, délután eljöttem Göbösnek, onnand le a' Csernek jöttem, honnand Hövelynek, a' Kováts Ház udvarán keresztül egyenest által a' gyalog bürünek folytattam utamat, a bürütöl az Egresnek, és a' Kisfaludi tilos erdőnek, a' gyalog utón haza jöttem, a' tilos szélbe Török Jósival a' külső uttzai Kanásszal jöttem össze, idehaza az anyám házához mentem, a' hol Király Mihály bátyámmal, és Hertelendi Jósef Ur bujtárjával Kiss Jósi és Tsuka Miskával beszélgettem kik egész éjjel nálam háltak Másnap Sárkányba butsura mentem." A további kérdésre, vagyis hogy „Mit kerestél a múlt Szerdán idehaza, Mi közöd volt néked a Sárkányi butsuhoz" — Király Zsiga a következőképpen válaszol: „Én a Szanyi Uraság Kanászának Csöbör Györgynek mondottam, hogy nékem egy kalapot tsináltasson és a Sárkányi butsura hozza el, egy pár fehér ruhát is varratok gentsen egy özvegy asszonnyal, kinek nevét nem tudom, annak is a Sárkányi butsura késznek kellett volna lennie, azért mentem a' butsura, de ezek nem kiszültek el, — azonkívül a barátság is vitt oda —" A Kisfaludon zajló kihallgatást vezető főszolgabíró azonban nem hisz a juhászbojtárnak, mondván: „Te mint Kisfaludi születés vezetőjük voltál a Kisfaludi Molnár kirablásának, a mi annál bizonyosabb hogy Jóna Jósinak te mondottad meg leg először hogy a Kisfaludi Molnárt kirabolták." „Én nem voltam, nem is tudom, hogy Jóna Jósinak mondottam volna, hogy a Molnárt ki rabolták"

22 — állítja határozottan Király Zsiga. A periratokból úgy tűnik, hogy az akciót Műfajt Ferkó irányította, a betyárvezér „visszaemlékezéseiből" viszont egyértelműen kiderül, Sobri Jóska is részt vett a molnár kirablásában: „ .. .midőn a Sarvali erdőn heverészvén, itt Sobri Josi pajtásaival együtt felkeresett, s megtalált, ezen elválásunk ideje alatt Sobri pénzhez jutott, mert mind nékem mind Kis Jantsinak 25—25. forintot adott, 22 Gy-SmL2. Svti. Fenyítőperek 60/1837.