Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Néprajz - K. Csilléry Klára: A hartai bútor

NÉPRAJZ 413 végleges megszűntét jelentette. A már csakis a belső felvevőpiactól függő, még mindig jelentős számú helyi asztalos" között kiélesedett a versengés. Egyike lehetett a háború utáni évek rossz gazdasági viszonyai következtében is csökkent kereslet megélénkítését célzó erőfeszítéseknek az ekkor működött jó képességű mester, Knodel Henrik (1891—1962) stílusújítása.

100 Ő új megfogalmazású és addig nem használatos, élénk színezésű — így narancssárga —, kerekded virágokkal, hasas levélkékkel szorította vissza, illetve ellensúlyozta a szikár vonalkázást. Megújította a madárfigurát is, sajátos, repdeső szárnyú madárkákat teremtve. Tőle származó jellemző munka a köpcsényi bútoregyüttesben az 1925-ből datált alacsony szekrény (5. kép). A hamarosan általánosan elismert mintákat fia, János

101 (21. kép) és más hartai asztalosok is követték. A Knodel Henrik által elindított új stílusirányzat kibontakozásának viszont jelentős ösztönzője lehetett a szomszédos magyar községben, Szalkszentmartonban élt parasztfestő, akit a környék Piktor Borbély Mihály néven tartott számon. Ő látta el Hartát az 1880-as és az 1910-es évek közt a bekeretezésre szánt családi emléklapokkal (6. kép), meg az ugyancsak faldíszként szolgált, önálló virágkompozíciókkal, és közvetítette ezek útján az alföldi városokban a XIX. század első felében mesterrajzokon, köszöntőleveleken kiforrott virágozási stílust.

102 Nemzetiségi és kulturális elkülönültségben élve, miként a bevezetőben volt már róla szó, a hartai német szórvány a XX. század derekához közelítve is kitartott a minden stílusmódosulás ellenére is felettébb régies hatású bútorai mellett. A második világháború és az azt követő időszak megrázkódtatásai után, többek közt a hirtelen életformaváltás és tömeges városbaáramlás hatására, továbbá az összeházasodások nyomán a Csehszlovákiából ide áttelepített magyar családokkal,

103 akiket a Potsdami Egyezmény rendelkezéseinek következtében kiutasított hartai németek helyére költöztettek,

104 a fiatalabb hartai korosztályok felhagytak a hartai szobával. Már-már úgy tűnt, hogy a virágos bútorokkal berendezett hartai otthonok eltűnnek az elhalálozó idős generációval. Mintegy húsz esztendeje, a nemzetiségi kultúrák pártfogásának fellendülésével, a hartai Helytörténeti Gyűjte99 A vármegyei címtárban Hartánál csak hat asztalos nevét sorolják fel; lásd: F. SZABÓ G. 1930. 240. A hivatalos lista azonban úgy látszik, nem tartalmazza mindenkinek a nevét, aki a községben népi bútorok készítésével foglalkozott, így nem szerepel benne a következőkben említendő Knodel Henriké sem. 100 Az 1930-as évek gazdasági pangásának idején kiötlőtt vevőcsábító fogások egyikét, éppen Knodel Henrik fiától, Jánostól (sz. 1911) lásd: BOROSS M. 1982/b. 142—143. 101 Knodel Jánosról bővebben lásd: BOROSS M. 1982/b. 142—146. 102 K. CSILLÉRY K. 1971. 68. 1., 7. kép. 103 Erre lásd: NAGY L. 1983. 170—176. 104 Sajnos, a fenti mondat a német nyelven megjelent változatban a Bécsben elvégzett nyelvi korrektúra során — más, kevésbé lényeges részletekkel egyetemben — torzulást szenvedett, és mivel időhiány miatt hozzám már nem tudták eljuttatni a levonatokat, olyan fogalmazás került a szövegébe, mely a magyaroknak az áttelepítését is a postdami határozatnak tulajdonítja.