Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)
Néprajz - K. Csilléry Klára: A hartai bútor
CUMANIA 10. 375 К. CSILLÉRY KLÁRA A hartai bútor A budapesti Néprajzi Múzeum 1981—1982-ben, annak a tárgycsere-megállapodásnak megfelelően, amit az Osztrák Néprajzi Múzeummal kötött, egy teljes szobaberendezést gyűjtött a Bács-Kiskun megyei Harta községből (1—8. kép). Ez az együttes hivatott képviselni a magyarországi németség tárgyi műveltségét a köpcsényi (Kittsee, Burgenland) Néprajzi Múzeumban, mely múzeum — a bécsi Néprajzi Múzeum filiáléja — Kelet- és Délkelet-Európa népi kultúrájának a bemutatását tűzte ki feladatául. A jelen tanulmány a bécsi anyamúzeum felkérésére, a köpcsényi „hartai szoba" megnyitására készült. 1 Az a népi lakáskultúra, amelyet a Köpcsénybe került hartai szobaberendezés képvisel, méltán mondható az egyik legfigyelemreméltóbbnak azok közt, amit a XVIII. században Magyarországra bevándorolt német lakosság kifejlesztett. Mindezeknek a telepesfaluknak a műveltségében — így a tárgyi felszerelésben is, nemkülönben az azt jellemző népművészetben — területileg igen eltérően és változatosan ötvöződtek a magukkal hozott és továbbörökített kulturális elemek azokkal, amelyeknek az átvételére már az új hazában került sor. Ez a sokféleség igen érthető, tudva, hogy a magyarországi megtelepedés egymástól elszigetelt tömbökben történt és, hogy az alakulást az ittélés több mint kétszáz esztendeje során milyen számos — gazdasági, társadalmi és egyéb — körülmény befolyásolta. Ami Hartát illeti, a sajátos vonások kikristályosodásával létrejött egyedi jegyek itt annál szembetűnőbbek, mivel ez a Duna déli folyása mentén elterülő és 1920-ban 5035, 1960-ban 5960 lakosú falu néprajzi sziget jelentős távolságra a német telepesközsé1 Az eredeti tanulmány címe: Die Bauernmöbel von Harta. Erläuterungen zur Möbelstube der Ungarn-Deutschen in der Sammlung des Ethnographischen Museums Schloss Kittsee. Kittseer Schriften zur Volkskunde 1. Kittsee, 1982. A most megjelenő magyar változat ettől csupán kisebb bővítésekkel tér el, ott, ahol ez a hazai olvasó számára lényegesnek látszik. A terjedelem kötöttségei miatt azonban az eredeti tanulmány megjelenése óta kiadott idevágó munkákat (BOROSS M. 1982/b. és GALLÉ T. szerk. 1983) csak korlátozott mértékben vehettem tekintetbe.