Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)
Néprajz - Solymos Ede: Magyarországi halászcéhek és artikulusaik
NÉPRAJZ 367 a BEVILAQUA—BORSODY Béla által feldolgozott mészáros iratok, melyek oly sok középkori halászati adatot is tartalmaznak, hol találhatók. A Céhkataszter nem közli, mint ahogy a budai és pesti halászok iratairól, egyéb emlékeiről sem tud. Tudjuk, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek, a háború előtt még említik, iratokat, zászlót, ládát, bárka alakú céhjelvényt sorolnak fel. A pesti céhéletről SINGHOFFER Mátyás József a Halászat 1917—18-as évfolyamaiban — SMJ szignóval — színes leírásokat közölt. A tolnaiak iratait a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum őrzi. Bár a nyilvántartások tolnai és Tolna megyei céhet említenek, a tüzetesebb vizsgálat kimutatta, hogy csak egy céhről van szó. Részletes képet kaphatunk a létszám alakulásáról is, amit még kiegészítenek a kalocsai érsekuradalom levéltárában őrzött szerződések. 47 Ismereteink szerint az egyik legerősebb céh, létszáma 60—70 mesterből állt, de néhányszor a 80-at is elérte. A céh hagyományai oly erősen éltek, hogy még az 1940-es években is felfedezhetők. A bajai halászok céhében 40—50 közt mozgott a mesterek létszáma, és erős konkurencia harc folyt a tolnaiakkal, melyből az utóbbiak kerültek ki győztesen. 48 Ismerjük a mohácsiak iratanyagát is. Bár 1828-ban kaptak szabadalmat, a céh csak a későbbi évtizedekben erősödött meg. 49 Batináról (Kiskőszeg) egy 182l-es kérvény maradt fenn, melyben privilégiumot kérnek. Arra hivatkoznak, hogy 50 halász él a faluban, közülük 16 az apatini céh tagja, de az messze van, önállóan szeretnének dolgozni, és 32 fő be is állt a batinai céhbe. JUNG Ferenc szerint 1845-ben már 80 céhes halász van a faluban és értékes szép zászlójukat 1890-ben még a templomban őrizték. 50 Apatinról, mint a legnagyobb halászközpontról már előzőleg megemlékeztünk. Céhjelvényük az újvidéki Vajdasági Múzeumban 4087 leltári szám alatt található. Az üvegbárkán, melyben az aranyozott ponty fekszik, nemcsak a hátsó felépítmény van meg, de a tetején ott áll Péter és Pál szobrocskája is. A 19. sz. végén állítólag 500 halászmester élt Apatinban, de ezt a számot túlzásnak tartjuk. Különleges helyet foglal el a pécsi halászcéh. Földrajzi helyzeténél fogva szinte érthetetlen volt, hogy nagyobb vizektől távol miként alakulhatott itt halászcéh. Irataikból kiderült, hogy tulajdonképpen halkereskedők voltak, akik a Dunán és a Dráván felvásárolt halat szállították a pécsi piacra. 51 A keszthelyi halászcéhről JANKÓ János részletesen írt. 52 Közölte a zászló képét, egy 1840-es céhkorsót — később előkerült egy másik, 1774-es évszámmal —, valamint egy 1849-es évszámot viselő ládát PS SF monogrammal. Könyvében 47 SÓLYMOS E. 1978, 1979. 48 SÓLYMOS E. 1978. és a bajai halászcéh 1984. 49 SÓLYMOS E. 1967. 50 SÓLYMOS E. 1981. Jung F. 1890. 51 SÓLYMOS E. 1967. 52 JANKÓ J. 1902. 314—324.
