Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Néprajz - Novák László: A Három Város hivatali rendszere a 19. század közepéig, annak iratképzése s a forrásanyag néprajzi jelentősége, különös tekintettel a végrendeletekre és az inventáriumokra

NÉPRAJZ 331 Leányoknak ruházatokra és kiházasításokra 5000 . . . forintokat", a „Tömlőtzben lévő Rabokk' eledelekre 2000 . . . forintokat hogy azokk' Interessekből tartassanak". Tehát, a magtalanul elhalt görög kereskedő egyaránt kereste a király, földesurak, más vallások egyházainak kegyét. Erre utal a nagykőrösi földesuraknak tett pénzadomány is, hogy hitsorstársaik a jövőben is háborítatlanul élhessenek Nagykőrösön, melyhez a református és katolikus egyház támogatását is biztosítani szándékozott (a várostól nyert funduson fel is építhették a görög templomokat). A kereskedelmi tőke felhalmozódásának is szép példája a testamentum: összesen 51 700 forint összeget osztott szét a hagyatékozó, s igen kár, hogy ez a tetemes pénzmennyiség nem kerülhetett tartós invesztációkba (pl. kézműipari manufaktúra, egyéb vállalkozás).

30 Egy másik kecskeméti görög kereskedő is tekintélyes vagyont gyűjtött össze. Rosányi János görög kereskedő 1788-ban tett testamentumában összesen 6013 forintot adományozott szét. Ebből jutott a Koháry grófi családnak, mint földesúrnak, a római katolikusok újonnan épített templomára, a ferencesek és piaristák templomára, a római katolikusok ispotályára, a görög templomra s a leendő görög iskolára, valamint a ráckevei, pesti, budai, szentendrei, esztergomi, komáromi, győri, gyulai, szentesi, vásárhelyi, békési, szegedi görögök, rácok, óhitűek templomaira s a „Hódosi Rátz Barátok Klastromára", a „Bezdini Rátz Barátok Klastromára", a „Grabovczai Rátz Barátok Templomára", a „Horvát országban helyheztetett Lepovinai Rátz Barátok Klastromára", a „Syrmiumban lévő szegényebb Rátz Klastromokra", stb.

31 A végrendeletek, tehát, jól tükrözik az illető társadalmi-gazdasági helyzetét, amelyekből kirajzolódnak a birtokviszonyok, településrendszeri, üzemszervezeti, s nem utolsósorban gazdálkodási viszonyok is. Erre vonatkozóan idézünk egy viszonylag korai, jellegzetes testamentumot Nagykőrösről, 1705-ből:

32 „Én Kövér István aki az Istenemnek súlyos keze alatt lévén, én is több keresztyén embereknek sokasága szerént Istenemtül vagyon annyira való elmém és nyelvem szollásra, hogy j

о lelki esmeret alatt akarom jó rendben, és karban hadni kevés javaimban velem edgyütt tisztességesen élő kedves feleségemet cselédeimmel edgyütt. 1 Horváth György Atyámfiának hagyom a' feketén levő fölső kertemet, a' mely az Kecskeméti úthoz közel vagyon. 2 A' szöllő örökségemet hagyom az Feleségemnek Joseph Ilonának gyermekeimmel edgyütt mígh Isten élteti őkett élyenek belőle, az mely paszta az gunyhó felőli vagyon azt hagyom az feleségemnek Joseph Ilonának magának abbul szabadossan élyen mígh Isten élteti, ha pedig Isten az életbül őtet is kiveszi valakinek akarja hadni szabadossan hadhassa, az egy pasztán kívül a' többi legyen az Ecclesiáé. 30. BKML KkV Tan. Végr. Nro 22/1787—1 31. BKML KkV Tan. Végr. Nro 26/1788. 32. PML NkV Tan. Végr. Nro 500.