Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)
Néprajz - Juhász Antal: Felső-Pusztaszer benépesedése
306 JUHASZ A.: FELSO-PUSZTASZER BENEPESEDESE ... földek nagyobb részét azok a haszonbérlők vették meg, akik hosszabb ideje ott laktak. A község történetének két háború közötti krónikása szerint a lakosságnak 60%-a kecskeméti. 31 A többiek — kutatásaink szerint— Kistelekről, Szeged-Felsőtanyáról — főleg a gajgonyai, balástyai kapitányságból — és Tömörkény határából telepedtek át Szegedi származású a Borbola, Gajdacsi, Gémes, Kertész család. Kertész Lőrinc Felső-Gajgonyáról 1910-ben telepedett Felső-Pusztaszerre. Heten voltak testvérek (2 fiú 5 lány), apai jussa mindössze 5 lánc (1 lánc = 1200 négyszögöl), anyai jussa 7 lánc föld volt, azok is széttagolva feküdtek. Örökségét eladta és az árán a pusztaszeri határban 22 kat. holdat vásárolt. A 20-as években, amikor Kisteleken jussolt házát eladta, még 10 kat. hold barna homokföldet tudott venni. (Kertész Sándor, sz. 1897) A pusztaszeriek a vidékről jötteket tarisznyasoknak nevezték, mert — mint emlegették — „tarisznyával hordták a pénzt, amiben volt is igaz". A szegedi határban, vagy másutt eladott örökföld árával a zsebükben ráígértek a helybeliekre, és még úgy is több földet tudtak vásárolni, mint amennyit régi otthonukban eladtak. Az 1920-as években 3 sövényházi parasztember; Kecskeméti Gáspár, Kosa János és Zsótér Antal is megvetette lábát Felső-Pusztaszeren: azt a 49. kat. holdas 45. számú földet vették meg, amelyet 1910-ben Dékány Istvánné bérelt. Ez azért feltűnő, mert az uradalmi földön kevesen tudtak úgy megerősödni, hogy másutt önálló gazdaságot létesítsenek. A 3 sövényházi paraszt a Pallaviciniek által telepített Újpusztaszeren, népi nevén Kutyanyakon haszonbéres földön gazdálkodott és feles műveléssel is foglalkozott. Nekik sikerült örökföldes parasztgazdaságot teremteni. A TANYÁK NÉPESSÉGE ÉS A HATÁR HASZNÁLATA A felső-pusztaszeri tanyák népessége 1857 és 1881 között több mint kétszeresére gyarapodott és 1881-ben elérte az ezer lelket (997 fő). 1890-ben 183 házban 1128 lakost írtak össze, 32 tehát egy tanyai családra 6,2 személy jutott, ami magas családlétszámnak felel meg. A tanyás gazdálkodás jellegére következtetni lehet az 1911. évi földkateszterből: 33 Látható, hogy a puszta feltörése igen előrehaladt, szinte minden művelésre alkalmas földet felszántottak. Jellemző, hogy 1935-ben valamivel kevesebb szántóföldet (4802 holdat) vettek számba, mint 191 l-ben. Tekintélyes volt a legelőterület, ami összefügg a gazdák jelentős marha- és juhtartásával. A Pusztaszerre áttelepült 31 PITY I. 1938. 63. 32 VICSAY L. 1929. 231. 33 VICSAY L. 1929.231.
