Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Néprajz - Juhász Antal: Felső-Pusztaszer benépesedése

292 JUHÁSZ A.: FELSŐ-PUSZTASZER BENÉPESEDÉSE .. . Látható, hogy a 2331 hold legfeljebb 30—35 család kezén oszlott meg, mivel többen 100—150 holdat is béreltek és néhány családból (Веке, Hatvani, Olajos) ketten — apa és fia, vagy testvérek — is béreltek földet. r FÖLDHASZNÁLAT ÉS MEGTELEPEDÉS A RÉGI KIOSZTÁSÚ FÖLDEKEN A határ művelési ágai 1850-ben

15 Szántóföld 1523 kat. hold 490 négyszögöl Rét és kert 248 kat. hold 360 négyszögöl Szőlő — — Legelő 4680 kat. hold 1480 négyszögöl Erdő — — Nádas — — Termékeny 6452 kat. hold 670 négyszögöl Terméketlen 1083 kat. hold 930 négyszögöl Összesen: 7536 kat. hold — 1850 őszéig 1523 holdat törtek fel a pusztán, az első kiosztású földek 65,3%-át, ami azt mutatja, hogy a szántóföldi művelés a felső-pusztaszeri bérföldeken jelentős ágazattá vált. Az egykorú kéziratos térkép 8 parcellán pár száz négyszögöles kertet is föltüntet,

16 amelyekben minden bizonnyal dohánytermeléssel foglalkoztak. Ezt valószínűsíti, hogy Palugyay Felső-Pusztaszert „puszta kertészség"-nek jelöli. A kibontakozó tanyásodásról a két országos összeírás nyújt kiváló támpontot:

17 1850 1857 házak száma családok száma jelenlévő honos lakosság 40 40 229 fő 84 86 461 fő Palugyay azt is megjelöli, hogy a határnak 57 földbirtokosa volt és „40 házban egyedül zsellérek laknak, kik egyébként semmi földdel nem bírnak". 1857-ben a Felső-Pusztaszeren élő családfők foglalkozása az alábbi képet mutatja: 15 PALUGYAY I. 1855. 473-^174. 16 BmL, Térkép a „legrégibb osztás"-ról, az eredetiről másolta Rihocsek Gusztáv, Kecskeméten, 1887. július 23. 17 Az 1850. évi összeírásra: Palugyay I. 1855. 473—474., az 1857. évi összeírás adatai: Csongrád megyei Levéltár (CsmL), Szentes, Összeírások, Felső-Pusztaszer község, 1857.