Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Néprajz - Juhász Antal: Felső-Pusztaszer benépesedése

288 JUHÁSZ A.: FELSŐ-PUSZTASZER BENÉPESEDÉSE ... a tanyás gazdálkodást annál, mintha a pusztán néhány tucat cívis párezer szarvasmarhája és lova legelt volna, ahogyan az két évszázadon át történt. Az első felső-pusztaszeri parcellázás időpontját még nem ismerhetjük, de egy utalás nyomán és közvetett forrásainkból arra következtetünk, hogy a közlegelő kiosztása az 1840-es években — valószínűleg 1847-ben — kezdődött. Következtetésünk támpontjai: 1. Az 1848. február 11-i tanácsülés jegyzőkönyve arra utal, hogy a pusztaszeri közlegelő „jobb részét" a város már haszonbérba adta. 2. Palugyay az 1850. évi összeírás alapján Felső-Pusztaszeren 40 házban 229 honos lakost mutat ki, a határban pedig 1523 kat. hold szántóföldet,

10 ami föltételezi, hogy a puszta felosztása már elkezdődött. 3. Az 1853-ból fennmaradt, mai ismereteink szerint legkorábbi haszonbéri szerződések a „Pusztaszeri pusztának újabb árverésen haszonbérbe adott" részeire vonatkoznak. 1853-ban Kecskemét városa hat évre adta bérbe a felső-pusztaszeri közlegelőből kihasított földeket, s ha ilyen föltétellel parcellázott korábban is, — ami valószínű —, úgy a kiosztás 1847-re tehető. Későbbi források szerint a város először 50 db, átlagosan 50 kat. holdas földdarabor, összesen 2331 holdat hasított ki felső-pusztaszeri pusztájából a tömörkényi, péteri-pusztai, kisteleki határszélen, valamint Alsó-Pusztaszer, Tömörkény, és Felső-Pusztaszer határának érintkezésénél, Vesszöshalom mellett (2. ábra).

11 Ezeket forrásaink „régebben kiosztott" vagy „legrégibb kiosztású" földeknek jelölik. Sajátos, hogy a város pusztájának határa mentén mérette ki a kiosztandó földeket. Hasonlóképp jelölte ki közlegelője először bérbeadott darabjait Szeged városa is, mert ezáltal igyekezett meggátolni a szomszéd települések pásztorainak átlegeltetéseit. A földek haszonbérbe adása nyilvános árverésen történt, ahol a legtöbbet ígérő kapta a bérletet. Az 1853. évi haszonbéri szerződés szerint a város lehetővé tette, hogy bérlői építkezzenek, de a bérleti idő leteltével az épületekért kártérítést nem követelhettek. Tilos volt a bérföldet vidéki embernek alhaszonbérbe adni és a pusztaszeri közlegelőre szájbér és pásztorbér fizetés nélkül jószágokat kihajtani.

12 Az 1853-ban elárverezett régi kiosztású földek közül 25 db földrészlet haszonbérlőjét ismerjük.

13 Egy holdat 5—8 forint évi haszonbérért árendáltak. A bérleti 10 PALUGYAY I. 1855. 473—474. 11 BmL, Kecskemét v. levéltára, IV. 1619/e. Felső Pusztaszer haszonbérbe kiosztása, másolta július 16/881. László Károly v.t. mérnök; Pusztaszer térképe, 1901. július hó, készítette Kerekes Ferenc th. főmérnök. 12 Az 1853-ban kötött haszonbéri szerződés teljes szövegét az 1. mellékletben közlöm. 13 1853—1859 között haszonbérlők voltak, a fennmaradt szerződések alapján, a parcellázott földrészletek sorrendjében (csak az 50 holdtól eltérő területű bérföldeket jelölöm): Sutus Sándor (63 k.h.), Madari Pál, Kalics János, Bodor István (100 k.h.), Tasi József, Csendes Imre és Sándor, Csizmadia Nagy László, Csizmadia Nagy Sándor, id. Orbán Sándor, ifj. Orbán Sándor, Pajduk Ferenc, Vágó Ferenc, Dubecz József (57 k.h.), Hardi Szabó Mihály, Dugár László, Csorba Imre, Mocza György, Tormásy László, Vojtik János, Csonti Szabó Ferenc, ifj. Bulai József, Héjjas István, Веке Péter, Harkai László.