Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Történelem - Majsai Károly: A szalkszentmártoni református templom története és hatása a település életére

TÖRTÉNELEM 279 hasonlóképpen öntött betűkkel: Eccl. Ref. Szalk. Sz. Márton Fieri Curavit, protunc Pastore Petra Szilády."

61 A három harang közül ma már egy sincsen a toronyban. Csak egynek a sorsáról tudunk. A 166 és 1/2 font súlyú harang megrepedt. 1828 január elején vitték fel Pestre Eberhard Henrik harangöntőhöz, aki március 12-re már elkészítette az új harangot 10 mázsa 74 font súlyban (ütő és korona nékül). Március 15-én a ráckevei ácsmester, Bokor Mátyás húzta fel a toronyba. Ez a harang ma is szól. Szalkszentmártoni tartózkodása idején, 1845—46-ban Petőfi Sándor is hallotta e harang szavát, s talán ez inspirálta őt a Rég elhúzták az esteli harangot című költeményének megírására. (Az utolsó, Szalkszentmártonban írt verse.) A ma is használatban lévő két kisebb harangot 1926-ban öntötték. Az immár több mint két évszázadot megért szalkszentmártoni református templom évszázadokon át osztozott az itt élő magyarság örömében, bánatában, veszedelmeiben, mindennapos verejtékes munkájában. Harangjainak csengése-bongása hívta hétköznaponként, vasárnaponként, húsvétkor, karácsonykor, újévkor a családokat. Ezek a harangok hívták ki a temetőbe az embereket, hogy szeretteiktől búcsút vegyenek.

62 Együtt mozdult meg a település lakossága a félrevert harangok hallatán tűzvészhez, a Duna áradásához, hogy mentse azt, ami az övé. A nagy munkaidőben a hajnali négy órakor megkondult harangok már munkába induló parasztokat találtak, s az esteli nyolc órakor felhangzó harangszó fogadta a munkából fáradtan hazatért embereket, a poroszkáló lovakat. A hosszú-hosszú évek a templomot is megrokkantották. A közösségnek mindig volt ereje megújítani. Csak kiemelve; 1869-ben az összes földes gazdák kenderföldjeiket (összesen 42 hold egy tagban) hat évre átadták az egyház használatára, s ezen földet közös erővel ingyen megmunkálták. A mezőváros Szalkon 15 hold szántóföldet adott át haszonbér nélkül három évi használatra. A lakosság külön még az ún. „csőszkévéket" is adta, szintén három évig.

63 Ezzel az áldozatvállalással újították meg a torony és templomhajó tetőzetét és végezték el a többi szükséges javítási munkákat. Az újabb időkből: „A templomot 1961-ben renoválták kívülről 71 ezer forint költséggel. A toronysisak acélkékes-szürkés színben jelenik meg. A torony óraíves főpárkánya, a falazat hosszában futó pilaszterek, a torony emeleteit elválasztó övpárkányok, valamint a templomhajó főpárkánya, s mindenütt az ajtó és ablak61 Sz. I. III. sz. Protokollum 99. 62 Verebes Károlynak, Szalkszentmárton nótaköltőjének a „Szentmártoni öreg templom harangja" s a „Nótáskedvű volt az apám" с dala ma is országosan közkedvelt. 63 Csőszkévék; ahány kévét minden gazda a csősznek fizetett, ugyanannyit adott az eklézsiának.