Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Történelem - Majsai Károly: A szalkszentmártoni református templom története és hatása a település életére

TÖRTÉNELEM 265 A toronynak a templomhajó felé néző egykori ablakát meghagyták az építők, s ez ma ajtóként szolgál a templompadlásra való jutáshoz. A padlás ajtajából visszafordulva láthatjuk, hogy magasságában honnan toldották meg a templomtornyot. Látszik az ablak fölött a régi óraív, a faldíszek. A torony első emeletének függőkupolás befejezése azt mutatja, hogy ott végződött valamikor a befejezett, kész torony, ebben a magasságban érte el a templomhajó megépülése. Ez a suta állapot 1785-ben szűnt meg, amikor az egyház presbitériuma 2222 akkori forint költséggel a torony második emeletét megépíttette. Dicséret illeti az akkori építtetőket, akik észrevették, hogy a torony első magassága nincs összhangban az új templomhajóval, s a második emelet felhúzásával egységesebb térhatást nyújtó építményt alkottak. Nem tudni azonban miért — talán költségkímélés miatt — a torony első magasságára épített sisakot helyezték a megmagasított toronyra. Ez a vastag és alacsony toronysisak bizonyára furcsán hatott a templom méreteihez viszonyítva. Ennek módosítására 1812-ben került sor, amikor a torony sisakja helyett egészen újat építettek. Ha a szalkszentmártoni református templom épületplasztikai díszítéseit figyeljük, láthatjuk, hogy mennyisége és jelentősége a hasonló korú református templomokénak felel meg.

26 Építőmesterét — akinek a kor szokásának megfelelően jelentős szerepe volt a díszítések megtervezésében — nem ismerjük. A TEMPLOM A TELEPÜLÉS ÉLETÉBEN A szalkszentmártoni Református Egyház 1750 óta meglévő irattári anyagát átvizsgálva azt láthatjuk, hogy a település és az egyház szervezeti összefonódása a 18. század folyamán és a 19. század első felében nagyon jelentős. Mivel a templom tornya a várostorony funkcióját is betöltötte, így a templom épülete nemcsak egyházi, hanem municipális célokat is szolgál.

27 A templom, elsősorban a torony meghatározta a településképet, uralkodott azon, s nagyon jól érezték és tudták ezt Szalkszentmárton lakói is, elsősorban az építtető, a városiegyházi elöljáróság. (8. kép) A fennmaradt írások bizonyítják, hogy a torony, a templom hajójának építése a színtiszta református vallású lakosság, az egész település ügye, s lakói sokszor és szívesen áldoznak anyagilag, de fizikai munkájukkal is.

28 26 BIBÓ I. 1967. 549 550. 27 BIBÓ I. 1967. 562. 28 A szalkszentmártoni Ref. Egyház irattári anyaga is igazolja: Az I—

IV. terjedő Számadási könyvekben nyomon követhetjük a nemes célú adakozásokat, valamint a presbitériumi jegyzőkönyvek IV; V; VI. köteteiben is.