Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)
Történelem - Majsai Károly: A szalkszentmártoni református templom története és hatása a település életére
TÖRTÉNELEM 259 E négy építési periódus a magyar történelem egy szakaszát, a Habsburg-ház mentalitását is példázza. A szalkszentmártoni reformátusok, hogy a megrongálódott oratórium helyébe új templomot építhessenek, 1749-ben kérték először az engedélyt. Azt 1766-ban kapták meg, de csak a torony építésére, a mostani első emelet magasságáig. Egy újabb engedély 1773-ban a templom hajójának az építését is jóváhagyta, de a torony magasítását nem, sőt a hatóság egy 1750-ben kelt iratra hivatkozva közölte, hogy a templom hajója sem lehet nagyobb az addigi oratóriumnál. 22 A templom hajójára merőleges oldalszárny építési éve, 1805, már javában a napóleoni háborúk ideje. I. Ferenc kénytelen volt mind az 1790—91-i XXVI. t. с értelmében, mind a szorongatott helyzetre való tekintettel enyhébb kézzel bánni a protestánsokkal. A türelmi rendeletet megelőzőleg már tapasztalható kisebb fellendülés 1770— 1780 között, amikor II. József mint régens kapcsolódott be a kormányzásba: ekkor több, főleg Pest környéki protestáns gyülekezet kapott engedélyt kőtemplom építésére. Az 1770—1780 között megindult templomépítő tevékenység eredményeképp megjelenik a protestáns templomépítészet jellegzetes stílusa. 23 így a szalkszentmártoni templomnál is a homlokzat előtt álló toronyhoz hoszszanti alaprajzú, egyhajós templomtér csatlakozik, melyet boltszakaszokból álló 22 Sz. I. Latin nyelvű jegyzőkönyvek, kiemelve belőlük a magyar nyelven írt szövegeket: A régi templom (oratórium) újjáépítésére engedélykérés 1749. május 23. A belső oldal latin, kívül magyarul: „Pesth—Pilis—Solth Vármegye engedélyt ad a szalkszentmártoni romladozó templom kijavítására, melyet már 1749-ben kértek a hívek, 10 évig a Bíró javította. Az engedély kiköti, hogy a templom terjedelmét nem szabad megváltoztatni. 1750. márt. 24." A torony első emelete: „Az építés engedélyét a Helytartó Tanács 1766. aug. 7-én adta ki Pozsonyban szilárd anyagból való építésre: 9 öl magas, 3 1/2 öl széles, a toronysisak 2 öl magas." Vagyis a torony falmagassága 17 méter, szélessége 6,63 méter a sisak magassága pedig 3,79 méter lehetett. Pest—Pilis —Solt Vármegye az engedélyt 1766. október 9-én szignálta. Az új templom építéséhez szükséges vizsgálat 1773. május 24-én történt meg. Erről vizsgálati jegyzőkönyv készült, három oldalas latin szöveggel. A külső részen magyarul ez áll: „Pest—Pilis—Solth Vármegye kiküldötteinek hivatalos vizsgálati jegyzőkönyve (javaslat) a szalkszentmártoni megrongált templom állapotáról s javasolja a helyreállítást, a kibővítését a torony magasabbra emelésével együtt. 1773. máj. 24." A belső három oldalon — a latin szövegek mellett — az akkori ref. lelkipásztor, Szilády Péter magyar nyelvű hozzáfűzései, magyarázatai találhatók: ,,A' mostani Templom előtt fenn állott Templomnak igaz leírása" (1. o.); „A' Mostani Torony előbbi formájának leírása"; „A' Mostani Templom mennyisége a nép sokaságához képest hogy mennyi legyen és mibe kerüljön fel annak le írása és arról való szám adás, effective mennyi pénzek van a' Sz. Mártoniak[na]k ezenn leendő épületre?" (2. o.); „A már fenn álló kis kő Tornyot mennyivel kell fejjebb emelni hogy az építtendő Templomhoz aproportionálva legyen?" (3. o.) A templom hajójának építési engedélye. Belül két oldalas latin szöveg. Külső részén magyarul ez áll: „Kiráji Resolutio a' kért kőből való Templom fel-építtethetése eránt, de a' melly a' Torony magasabbra való fel-emeltetése meg nem engedtetett." A latin szövegű irat belső, első oldalán Szilády Péter, az akkori református lelkipásztor tintával írt magyar nyelvű megjegyzése áll: ,,A' kőből való Templom építése meg engedtetett: de a' Torony magasabbra vitele nem, hanem az elébbi magasságban hagyatott t.i. mind össze 9 öl a fala és a teteje 2 öl." 23 BIBÓ I. 1967. 527.
