Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)
Történelem - Majsai Károly: A szalkszentmártoni református templom története és hatása a település életére
TÖRTÉNELEM 257 rony támasztok[na]k Kovácsnak", „Templom romladozásat Sindöjöztet" című kiadás bejegyzése. 16 Az említett számadási könyvből tudunk arról, hogy az oratórium tornyában egy harang volt, amely 1762 májusában megrepedt és Budára vitték. Helyette két új harangot öntettek — még ugyanabban az évben — Joseph Steinstocknál. 17 Azért, hogy a két harangot elhelyezhessék az oratórium fatornyában, a gyülekezet jelentős anyagi áldozatot hozott. Nagy mennyiségű fenyőgerendát, deszkát, lécet, szeget vásároltak, s a „toronyfaragók" a düledező „fa tornyocskát" alkalmassá teszik arra, hogy az „5 mázsa és 17 font"-os és „57 font"-os harangot elhelyezhessék. 18 E két harang később átkerült az új toronyba is. 1766-ban, amikor a gyülekezet megkapta az engedélyt az új templomtorony építésére, azonnal a „régi torony elveréséhez" fogott, 19 s az év végére, mint a számadási könyvbe tett bejegyzés igazolja az alapok elkészültek: „Minthogy pedig Isten Kegyelmébül, Fölséges Apostoli Koronás Király Aszszonyúnk Kegyes Engedelmével Tornyunk épületihez Kezdvén, már föld színéig felhoztuk .. ." 20 Ezzel kezdetét vette az a templomépítési folyamat, amelyről a következőkben szólunk. A HARMADIK, A MAI SZALKSZENTMÁRTONI TEMPLOM A magyar református templomok legnagyobb része II. József türelmi rendelete, 1781 októbere után épült. A szalkszentmártoni református templom története éppen azért foglal el értékes helyet a református templomok sorában, mert még Mária Terézia korában készült. Nem elrajzolt, arányos, egyszerű díszítésével méltó képviselője a kor barokkjának, valamint a későbbi copfstílusnak, amit a csigás lizénafők alatti füzérek is mutatnak. Igen szép, vakárkádás, nagyvonalú, jó tömeghatást elérő épület. (3. kép) Mai megjelenését építésének négy periódusával nyerte el. 1767-ben megépült a torony első emelete (még az oratórium mellett), rá nyolc évre, 1775-ben a templom hajója, 1785-ben a torony második emelete és befejezésként 1805-ben a hajó nyugati oldalára merőleges szárnnyal a tornác, az ún. cintérium. 21 16 Sz. I. I. sz. Számadási könyv (1750—1767) 106; 115; 116; 136. 17 I. sz. Számadási könyv 129. 18 I. sz. Számadási könyv 130; 131; 133. 19 Sz. I. I. és II. sz. számadási könyve őrzi a toronyépítéshez tett anyagvásárlások és kiadások tételeit. A régi torony bontásához érdekességként: „Öreg Horváth Mihálynak Régi Torony elverésekor áldomást attam." II. sz. Számadási könyv 75; „Kún Szent Miklósi Lakatos Pálnak a Régi Fa Toronybul kiszedett dirrib s darab 72 font vasat el attam 3 forint 30 krajtzárért." II. sz. Számadási könyv 69. 20 I. sz. Számadási könyv 139. 21 Az építési periódusok jól nyomon követhetők a szalkszentmártoni Református Egyház irattári anyagában. 1767 A torony első emeletének építése: I. és II. sz. Számadási könyv tételei; 1775 A templomhajó építése: III. sz. Számadási könyv tételei; 1785 A torony második emeletének építése: IV. sz. Számadási könyv tételei; 1805 A cintérium építése: IV. sz. Számadási könyv tételei.
