Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Történelem - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület helységeinek közigazgatási szervezete

132 BANKINE MOLNÁR E.: A JASZKUN KERÜLET ... voksoló személyek esztendőnként a népnek és respektive a tizedeknek mindenféle sorsú lakossai közül a tanáts és választottak által név szerént fel jegyeztessenek, s lajstromba foglaltassanak, oly móddal, hogy azon voksoló test a tanátson és választottakon (külső tanács) kívül száz szeméilyen felül sehol ne légyen, sem 60 személlyeknél kevesebből ne álljon. Azok pedig nagyobb részben józan birtokos lakosok s mesteremberek 1/10-d részben pedig irredemptusok közül is választassanak."

46 Az 1823-ban létrehozott voksoló testek ismét nem voltak hosszú életűek. A választások módjával s az 1823-as határozat teljesítésével kapcsolatban végzett felmérés minden kerületben az új választási módszerrel szembeni ellenszenvet mutatott ki. A Kiskun Kerületbeliek javasolták, hogy maradjanak meg a „voksoló testek", de rajtuk kívül minden birtokos lakos is szavazhasson. A javaslat érthetetlen, hiszen a birtokosok szavazati jogát soha nem törölték el. A Jász Kerületbeliek véleménye azonban megvilágítja a kérést. A jász kapitány jelentése szerint ugyanis az 1823-ban bevezetett gyakorlat „nem a legg jobb érzéseket okozza népünkben, és sok kételkedésre adatik általa mód, mert bár kihirdetik, hogy az összeírtakon kívül minden becsületes lakosnak akik a conscriptusok közé nem is férnek szabad a bírákra voksolni, senki közülük meg nem jelenik, s alig ismeri bíráját, kinek választásában részt nem vett, s az a gyanú is megvan, hogy a nótárius és a fugens (hivatalban lévő) bíró jóakaróit írja fel a voksolásra."

47 A Nagykunságból szintén hasonló véleményt küldtek. Az eredménytelenséget látva ismét eltörölték a voksoló testeket, s visszaállították a bíróválasztás privilégium szerinti módját. Az 1840-es években még egyszer felvetődött a képviseleti rendszer szükségessége, de megvalósulására csak 1848-ban, a szabadságharc idején került sor. II. A HELYI IGAZGATÁS EGYEDI SZERVEI: II. 1. VÁLASZTOTT TISZTSÉGVISELŐK A választott tisztségviselők legrangosabb tagja a főbíró volt. Választása a többi tisztségviselő választásával egy napon történt, 1748-ig szt. György napkor, ettől 1754-ig a naptári év elején, január 1-én, 1754. november 1-én tértek át a bírák katonai évre történő választására, s ez maradt érvényben 1848-ig. A bíró személyének választásán joga volt minden lakosnak részt venni, a gyakorlatban ez a jog is, mint annyi más, a redemptusokra korlátozódott. 46 BKmL. — Halas Prot. Curr. XXVI. р. 456-459/1823. 47 SzmL. — JKker. kig. Fasc. 4 № 1314/1826.