Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Szita László: A nemzetiségi iskolaügy alakulása a második világháború idején a visszacsatolt Bács-Bodrog vármegyei területeken, 1941–1944

TÖRTÉNELEM 273 tanulója három osztályban tanult együtt. A tanerők kitűnően beszélték a német nyelvet. Bunyevácul is ketten beszéltek és tanítottak is 1941 óta. A bunyevác szülők a magyar uralom kezdete óta követelték egy bunyevác nyelvű tagozat felállítását. Azonban 1942-ben erre még csak tervet sem dolgoztak ki. Balázs reálisan mérte fel a helyzetet, amikor arra utalt, hogy a szerb impérium idején is nélkülözték az anyanyelvi kívánságaik teljesítését, ezért „ ... sürgősen túl kellene lépni ezeken a jogtalan állapotokon Az óvodában korábban szerb foglalkozási nyelvet használtak, a németet és a bunyevácot kisegítő nyelvként. A magyar uralom óta a magyar nyelv lett a hivatalos foglalkozási nyelv. A német a bunyeváccal együtt csak 1942 második felétől került kiegészítőként bevezetésre. 1942 decemberében a VKM különjelentésre szólította fel Balázst a csonoplyai iskolában uralkodó viszonyokat illetően. Balázs Ruzsinszky Ferenc igazgató leváltását javasolta. Szerinte nem tudta „sem szervezetileg, sem tartalmilag olyan programmal elindítani az iskolai életet, amely nyomán csak a legcsekélyebb eredmény is felmutatható lenne ...". Német tagozatban tanít, jóllehet nem tud németül. A német lakosság is követelte elmozdítását, mert a gyermekek eredményei erősen hanyatlanak. Pedagógiai ismeretek hiányában semmi tekintélye nincs a kollégái előtt. Az elhanyagolt iskolaépületek javítását a terület átcsatolása után nyújtott eszközökkel nem kezdte el. A bunyevác anyanyelvű tanulók tagozatba sorolását sem szervezte meg, amiért a szülők elégedetlenkedtek. A német tagozatban a „nemzeti szocialista befolyást a legcsekélyebb mértékben sem akadályozta. Az ott tanító Steyer Flórián Volksbund vezért nem akadályozta meg, hogy a VII—

VIII. osztályban nyíltan szervezkedjen és magyar ellenes megnyilatkozásokra ragadtassa el magát".

21 10. Dernye (Déronya) Állami elemi iskola egy osztatlan magyar, egy részben osztott szerb és német tagozattal. (Magyar: I—VI., német: I—

П., Ill—IV., szerb: I., П., Ill—IV., V—

VI. о.). Minden tagozatban anyanyelven folyik az oktatás 1941 óta. Az óvoda magyar foglalkozási nyelvű, de a szerb és német kisegítő nyelvként használatos. Mind a szülők, mind a tanügyi hatóságok az anyanyelv tanítása mellett döntöttek. Az 1943. évi szakfelügyeleti felülvizsgálat szerint az iskolagondnokság még nem működött. A német tagozatban már voltak tankönyvek, a szerb tagozat részére a kormányzat még mindig nem adott ki új olvasókönyveket. Kilenc tanerővel működött az iskola. Valamennyi pedagógus kiválóan beszélte a német és szerb nyelvet. Hat magyar anyanyelvű tanulója van az iskolának. így a magyar tagozat tanulói 21 Bm. L. B. F. ir. 173/1942.