Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Szabó Zoltán: Kecskemét az első világháború idején

TÖRTÉNELEM 231 az önálló kereset sikeres folytatásához szükséges anyagi feltételek előteremtését jelentené, s folyamatosan figyelemmel kellene kísérni életük alakulását. Azok esetében, akik magukról igen, de családjukról ily módon sem tudnának gondoskodni, a gyermeknevelés gondját, esetleg csupán terheit vállalná a város. A teljesen munkaképtelen rokkantak eltartását legcélszerűbben olyan módon lehetne megoldani, hogy valamelyik családtag kereseti lehetőségeit fokozná a közigazgatás, s ha ez is kevésnek bizonyulna, akkor elképzelhető az állandó anyagi támogatás. Nem kevésbé fontos az özvegyek és árvák megfelelő ellátása, amit az özvegy, esetleg egy felnőtt családtag korábbi kereseti lehetőségének biztosításával és az állandó állami segítségnyújtással lehetne elérni.

21 Az apátlan és anyátlan árvákat lehetőség szerint a közelebbi vagy távolabbi rokonok gondviselésére lett volna célszerű bízni, amennyiben pedig ez sem oldaná meg, akkor kellene az állami gondozást választani. A gyerekek képzésénél emberiesség, gazdasági megfontolások alapján a szülők foglalkozását figyelembe kell venni.

22 A KECSKEMÉTI GYERMEKVÉDŐ EGYESÜLET.

23 Az 1913-as alapítási évben Kada Elek polgármester volt az elnök, az elnöknő Dr. Fodor Jenőné, a főtitkár Pócsy Blanka.

24 1914-ben az elnök már Sándor István,

25 létrehozták a „Kada Gyermek Otthont" őszre tervezték a bölcsőde és a napközi otthon kialakítását. 1915-ben teljesen elláttak 60 gyermeket, akiknek apjuk a fronton eltűnt vagy elesett.

26 A gyermekek teljes ellátást és ruházatot kaptak. Az ehhez szükséges anyagiakat gyűjtésekkel is igyekeztek biztosítani; az egyesületek elsősorban pénzt, a lakosság pedig elsősorban élelmiszereket, burgonyát, tésztát, tarhonyát, gyümölcsöt adományozott.

27 A HADSEGÉLYEZŐ BIZOTTSÁG Alapvető feladata a segélyekre szorulók elbírálása, a segélyek szétosztása, az adományok gyűjtése.

28 A tevékenység akadozva indult meg, az irodai ügyeket a polgármester lakásán intézték, majd pedig a városházán kaptak helyiséget. Maga a gyűjtés házról házra járva történt, eleinte gyalogszerrel, később a polgármesteri 21 KJM UTGY 84.17.10. VII. fejezet 22 KJM UTGY 84.17.10. IX. fejezet 23 KJM UTGY 84.17.24. A Kecskeméti Gyermekvédő Egyesület iratai; „A Kecskeméti Gyermekvédő Egyesület Alapszabályai" Nyomatott Gichner Gábornál 1914. 10. p. 24 KJM UTGY 84.17.24. 25 KJM UTGY 84.17.24. A Kecskeméti Gyermekvédő Egyesület értesíti Sándor István polgármestert, hogy az egyesület elnökévé választotta (1914. február 20.) 26 KJM UTGY 84.17.24. Jelentés a Kecskeméti Gyermekvédő Egyesület működéséről 1915. 27 KJM UTGY 84.17.24. Jegyzőkönyv a Kecskeméti Gyermekvédő Egyesület üléséről, 1915. február 27. 28 KJM UTGY 84.17.7. A Hadsegélyező Bizottság 1918. január 15-én tartott jegyzőkönyve