Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)
Történelem - Kapocs Nándor–Kőhegyi Mihály: A bajai ferences zárda háztörténete I. (1694–1755)
118 KAPOCS N.—KŐHEGYI M.: A BAJAI FERENCES ZÁRDA ... gyakorlat szerint ide gyűltek össze a környező falvak kisebbségben lévő katolikusai. 36 Hogy voltak ilyenek, azt azokból az 1660 és 1680 között keltezett levelekből tudjuk, melyekben a csávolyi, garai, madarasi, roglaticai, kelebiai, szentiváni és bikityi szegénység alkuszik meg a füleki magyar végvári őrséggel adófizetésükről, s amelyek aláírása „katolikus rác jobbágyok." 37 Mivel Bács-Bodrog megye területéről egyetlen XVII. századi defterrel sem rendelkezünk, nem nyerhetünk képet a lakosság számának alakulásáról, nemzetiségi összetételéről sem. Annyi bizonyos, hogy a délszlávok felköltözése igazából a felszabadító háborúk nyomán indult meg. 1687. július 3-án Petrovits Nobák rác kapitány Miksa Emánuel bajor választófejedelemnek azt az ajánlatot tette, hogy 10 000 fegyverest vezet a török iga alatt nyögő Szerbiából a császári hadsereghez. 38 Egy részük hamarosan megérkezett, mert július 9-én Miksa már katolikus rácokat ajánl az udvari haditanács kegyeibe és azt kéri, engedjenek ezeknek át három palánkot (Szabadkán, Szegeden és Baján), ahol lakhatnának. 39 Az udvari haditanács az ügyet Caraffa tábornoknak adta ki véleményezésre. Ebből az aktából tudjuk, hogy 1500 fegyverforgató férfiről volt szó. Szeptember 1-én a haditanács azt az utasítást adta, hogy az érkezőket Szeged, Szabadka és Baja palánkjaiba telepítsék le. És csakugyan a szabadkai ferencrendi barátok anyakönyvében, melyet 1687. december 1-től vezettek, szinte kizárólag bunyevác nevek szerepelnek. 40 Később azután a Bajával szomszédos helységeket is benépesítették (Csávoly, Gara, Bókod, Hercegszántó, Almás). 41 A következő évben már Badeni Lajos seregének, amely mélyen bent harcolt szerb területen, leghűségesebb harcosait jelentették. 42 A szerb lakosság várta, sőt küldöttségekkel sürgette felszabadítását. 43 Belgrád sikeres elfoglalása után azonban újra fel kellett adni a várat. 44 1690-ben fordulat állott be a háborúban és hat évi dicsőség és siker után vereségek következtek. A törököt támogató francia király nyugati támadása és a török új erőfeszítése nemcsak megosztotta a szövetségesek erejét, hanem lelassította, még egy évtizedig tartó, váltakozó szerencséjű háborúvá húzta el a felszabadító hadjáratot. Csakhogy a császáriak sorozatos győzelmének hírére a Balkán szláv népei most már tömegesen mozdultak meg. Csernovics Arzén pátriárka nyíltan levelezett és tárgyalt az osztrák főtisztekkel. Az átmenetileg megerősödő török hatalom ezt természetesen nem nézte jó szemmel és megtorlásra készült. Erre aztán megkezdődött 36 VANYÓ T. 1971. 328., 337. 37 HEGEDŰS A. 1981. Közli a besztercebányai (ma Banska Bystrica, Csehszlovákia) Koháry levéltárban megtalált bácskai jobbágyleveleket. Kritikája KŐHEGYI M. Somogyi-Könyvtári Műhely, 1981. 173—174. 38 REIZNER J. 1899. I. 204. 39 DUDÁS Gy. 1904. 115—116. 40 IVÁNYI I. 1886. I. 87—91. 41 BODOR A. 1914. 7. 42 GROSCHMID G. 1850. 27. 43 HORVÁTH J. é. n. 66—67. 44 RÖSS B. 1936. 142—146.
