Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Szabó Zoltán: Kecskemét az első világháború idején

254 SZABÓ Z.: KECSKEMET AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN tak a város fejlesztéséről, a közfürdőről, Cegléd—Kecskemét közötti villamos vasút építéséről, művésztelepről, szőlőtelepről.

138 Egyre kevesebb szó esett a Hadigondozó Népiroda működéséről, amely azt a korlátozott feladatkört, amelyet neki szántak, megfelelően ellátta: folyósította a bevonultak családtagjainak a segélyt, ellátta az özvegyeket, árvákat, leveleket továbbított, a Vöröskereszt segítségével címeket nyomozott ki, eltűnteket kutatott fel.

139 A gazdasági élet nehézségei, visszásságai következtében csaknem mindenki megélhetési gondokkal küszködött, a háborúról és a békéről megannyi bizonytalan hír érkezett a városba. Egyre gyarapodott a névtelen levelek száma, melyekben a polgármestert fenyegették, vagy panaszt tettek mások ellen.

140 A rendőrség semmit nem tudott kideríteni ezek ügyében, mint ahogy kiderítetlen maradt az a bejelentés is, amit a polgármester tett; ugyanis a nála alkalmazásban volt szárazdajka elmondta, hogy a Széchenyi krt. és a Munkácsy u. sarkán levő ház mellett elhaladva, egy éjjel beszélgetést hallgatott ki. A többi közt a polgármester eltávolításáról is szó volt, s minden bizonnyal „forradalmárok" tanácskoztak a helyszínen, akiket a később óvatosan érdeklődő rendőrség nem talált, úgy tudta, hogy ott „igen rendes emberek laknak".

141 1917—18-as években a feszült közhangulat állandóan robbanásra kész volt. Kisebb-nagyobb zavargások előfordultak — Kecskeméten az ellátatlanok egy részének nem tudták a fehér lisztadagot kiszolgáltatni, aminek következtében egy 50—60 főnyi asszonycsoport a piacon hangoskodott, fenyegetőzött,

142 s felszólításra sem volt hajlandó a térről eltávozni. Később a szerintük felelős polgármester házát akarták megtámadni, ezt azonban az időben értesített rendőrök megakadályozták. A tömeg csalódottságában, dühében a Kápolna és Belső Széchenyi utca házainak ablakait törte be. A több mint egy év múlva sorra került bírósági (gyorsított!) eljárás során derítették ki, hogy a zavargások hangadója egy 50 holdas nyíri birtokos felesége volt.

143 1918-ban a hadiüzemként dolgozó vasgyár (s talán a konzervgyár) munkásai beszüntették a munkát, mert elégedetlenek voltak az élelmiszer-ellátással, s ugyanakkor híreket kaptak arról, hogy vezető tisztviselők, az ellátást intézők kamrái 138 Kecskeméti Újság 1918. július 16. 139 KJM UTGY 84.17.45. 260. o. 140 Kecskeméti Híradó 1918. szeptember 30. 141 KJM UTGY 84.17.45. 283. o. 142 Dokumentumok az 1918—19-es forradalmak Duna—Tisza közi történetéhez (Szerkesztette, a bevezetést és a jegyzeteket írta Romsics Ignác) — A Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiadványai III. Kecskemét 1976. 741 p. XXXIX. tábla — 3. dokumentum. A polgármester jelentése a belügyminiszternek a május 15-i asszony tüntetésről, az elégedetlenség okairól és az ellátatlanok lecsillapítása érdekében tett intézkedésekről. Kecskemét 1917. május 21. 143 KJM UTGY 84.17.45. 284^285. o.