Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)
Történelem - Taba István: Pataj 1728-ban
TÖRTÉNELEM 79 Hogy mit jelentenek ezek a mezővárosi kiváltságok, Pataj esetében részletesen megtudjuk az úrbéri kérdőpontokra adott — és előbb már idézett — válaszokból. Ezek ugyan 40 évvel későbbiek, és lehet, hogy a bennük feltüntetett összegek (összesen 2) időközben megváltoztak, a jogok azonban nem. A válaszok 1. Semmi urbáriumunk nincsen, nem is volt soha is. 2. Sem Contractus, sem bé vett szokás és usus szerént való Robotok mi általunk soha nem tétettek még eddig, hanem minden Földes Uri just contractus szerént való census alatt birtunk ... melly szerént is concreto fizetünk 2300 Rhfkat. 3. Mivel nálunk sem ususban vett Jobbágyi Adók nincsenek, úgy hogy Robotokat is soha nem tettünk egyebet, hanem hogy contractusunknak 6^ ikk és 7~ dikk punctumjai szerént tartoztunk volna 100 Öll-fát meg vágni, és azt Pestre szállítani,, úgy Baracsi vagy Paksi földön 100 szekeres boglya szénát takaríttatni, de ezen munka nehezebbnek láttatván nekünk lenni, az iránt az Urasággal meg egyeztünk inkább azont 300 fkai különös contractus szerént fel váltottuk, a'melly állapot minékünk sokkal alkalmatosabban esik . .. 7. Nálunk a' Kilencednek ki adása in natura soha sem volt még eddig, hanem mint eddig censualisták esztendőnként Contractualis Census alatt birtunk, Tizedeit pediglen M. Kalocsai Érsekségnek mindennemű Őszi és Tavaszi Gabonábul, Méhekbül, borbul ki szoktunk adni. Konyhára valókkal földes Uraságunknak szolgálunk . . . télen egy kevés csíkot és halat önként szoktunk adni. 19 A városi jelleget és a lakosság polgári státusát állandóan szem előtt tartják, és a hivatalos szóhasználatban kifejezésre juttatják. A város vezetője nem bíró, hanem „Fő Bíró". A vezető testület tagjait a regnicolaris összeírás készítői esküdteknek nevezik, ők azonban szenátusként emlegetik magukat. Egy 1785-ben készült „Népösszeírás"-ban (Conscriptio Popularis) az egyes számú városházát „Domus Senatoria"-nak nevezik. 20 A földbirtokoshoz való viszonyukat úgy határozzák meg, hogy „Pathay Városa" „Méltóságos Personalis Száraz György Földes Urnák . . . Szabad Jószága" 21 Az összeírásokban kerülik a jobbágy (colonus) megjelölést, helyette a polgár (civis) kifejezést használják. Ezt a dicalis összeírásban magyarra gazdának fordítják. A vagyontalan lakos nem zsellér, hanem olyan „gazda", aki „kaszával és kapával" keresi kenyerét. 22 A lakosok szabad jogállását 19 NÓVÁK L. 1979. 552. 20 BKmL. Pataj, Conscr. Popul. V. 502 h/2. Ö. 18. 21 Uo. Városkönyvek 2. 22 A dicális összeírásban van ugyan egy „seller" rovat, (a 4. „seller feleségestől"), de ez jelenthet rokoni (testvéri) kapcsolatot is. Ezért a szerző a „falcé et ligone vivit" meghatározást napszámosnak fordította. Ez ugyan nem mindig felel meg a zsellér vagyoni helyzetének, de valamilyen megkülönböztetést kellett tenni.
