Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Taba István: Pataj 1728-ban

TÖRTÉNELEM 89 fedezésére.

44 A 40 évvel későbbi Válaszok említik, hogy gyümölcsös- és veteményes- kertek „füz fás erdő, sovén fonni való vessző vagyon a' városnak. . ." A rektor járandóságai között az eklézsia szép gyümölcsöskertjének termését is említik.

45 Az elöljáróság a Válaszokban a szőlőtermelésről azt jelenti, hogy „haszon vételre valók határunkban a' szőlők, mellyek gyenge Veres bort adnak, de sokaknak közöttünk semmi szöllejek nincsenek.. ,"

46 A szőlők lapályos, sík, homokos területen vannak, de mivel a bor nagyon olcsó, nem adják el, legfeljebb egymás között értékesítik, urnánként 75 dénárért. (Solton 1 Ft)

47 Amint a táblázatból kivehető, a művelés két határrészen történt. Az egyik a belső határ. Ez az, amiről már fentebb szó volt, a „Szőlő Hegyen lévő Parag Föld (Parag), amely biztosan azonosítható, mert Ötvös János az Örkösdről írja, hogy az egy domb, mely mellett szőlők vannak. A másik Csepeg, amelyet ő ugyan „dűlő" néven emleget Szelid (Szilid) puszta útjaként, amely pedig a jelentésben a „határnak a Városhoz közelebb eső délkeleti része .. .ettől veszi nevét egy mintegy félmértföldnyire hosszaságban elterülő tó is ..." Ez tehát ismét pontos körülhatárolás, mivel a csepegi szőlők a tó partján vannak, és azt is bizonyítja, hogy a dűlőnév később egy nagyobb terület neve lett. A kettő közül ez utóbbi a nagyobb, mivel itt 899 akó bort termelnek, Parragban pedig 224-gyel kevesebbet. Ha a termést területre akarjuk átszámítani, akkor az eredmény kb. 130—140 magyar hold. Ez persze nem pontos szám. Fentebb említettük, hogy az átszámítás a mértékek sokfélesége miatt majdnem lehetetlen. A dicális összeírás módszerét követve itt a bortermés mennyiségéről beszélünk (bár néha szőlőt emlegetünk, ahol kell), így a törtszámok kiküszöbölhetők. Az 1574 akó bort 166 szőlőtulajdonos termeli. A többségnek — 113-nak — mindkét helyen van szőlője. A legtöbb bora — láttuk, szántóföldje is neki van legtöbb — Benke Istvánnak terem, 20—20 akó. Utána elég nagy különbséggel Kincses Mihály (8 + 14) és az egyik Szakács István (10+ 12) következik. A többiek termése ez alatt van. A legkevesebb 2 akó, és — mint említettük — 47 gazdának semmi. A kézművesek közül a szabó Gyöngyösy Jánosnak 6, a csizmadiának 2, Kovács János kovácsnak 4 akó bora terem. Kaszáló a belső határon nincs, csak a tanyákon kaszálhatnak 126, és a bérelt pusztákon 535 kocsi szénát, de hasonlóan a gabonához és a borhoz ez sem valami jó minőségű, mert sással és náddal kevert. Ennek ellenére valamennyit eladni is tudnak belőle. Az állattenyésztés az összeírásban valamivel részletesebb, mint a táblázatban. (A részletezés a táblázat végén.) 44 PmL. Regn. Observ. 45 BKmL. Pataj, Városkönyvek 121. 46 NÓVÁK L. 1979. 553. 47 PmL. Regn. Obs.