Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)
Történelem - Taba István: Pataj 1728-ban
86 TABA I.: PATAJ 1728-BAN tartozó ingatlanuk nincs (Inquilini, Domos et nullás appartinentias habentes); Foktőn azokat, akik „kaszájukból és kapájukból éldegélnek" (Inquilini, Falcé et ligone victitantes); Solton kétfélét különböztetnek meg: számuk 45, ebből 5 „kaszájából és kapájából él", de azt nem tudjuk meg, hogy mi a kettő közti különbség. Pataj regnicoláris összeírásában csak az utóbbi kifejezést találjuk, de ez sem egyértelmű meghatározás még ugyanebben az összeírásban sem. Katona Péternek, Söre Jánosnak és Záki Péternek pl. semmije sincs, mégsem használják nevük után ezt a kifejezést. Az egyik Kelemen Jánosnak viszont 9, Paxi Pálnak helyben 9 hold szántóföldje, Hartán 1,5 hold bérlete van, mégis kapájukkal és kaszájukkal keresik kenyerüket. A regnicoláris összeírásban 12 ilyen családfő van, közülük 4 őslakos, 8 bevándorolt. Ez utóbbiak közt van 1 csizmadia és 1 szűcs. A dicális összeírás 4. (a szerző által összeállított táblázat 6.) rovata: „seller feleségestől". Belőlük 9 házaspárt és 2 egyedülállót találunk 11 gazda házában. Ezek lehetnek háztalan zsellérek, de lehetnek rokonok (testvérek) is. HAAS Mihály írja a baranyai sokácok családszerkezetéről, hogy a ház fő épületében a „legöregebb családatya" lakik, ezenkívül az udvarban több kisebb épületet is találni, amelyekben a házhoz tartozó fiatal házaspárok laknak, „minél fogva nem ritkaság sokac házat találni 10—12 családdal. 40 Kismohácsról 1696-ban készült egy összeírás, 41 ebben a családfővel együttlakó testvér az inquilinus. Moyses Mihály „inquilinusa" Moyses János, Benes Istváné Benes András, Ballas Péteré Ballas György stb. A valószínű magyarázat, hogy a ház és a vagyon a legidősebb családtagé, a többit tehát „leminősítették". Pataj esetében nem tudjuk eldönteni, hogy a „sellérek" háztalan zsellérek-e, vagy testvérek, mert nincs hozzá támpont. GAZDASÁGI VISZONYOK A táblázatból kiolvasható, hogy a lakosság fő, sőt csaknem kizárólagos foglalkozása a mezőgazdaság. Ennek változatos képe 1701-ben: vetésterület: búza 41, árpa, zab 13, kender 1,5 hold; szőlő 201 kapás, a bortermés 1700-ban 285,5 mérő (akó). Ez valóban kevés. El kell fogadnunk KOCH János Mátyás helyzetrajzát. Állatállomány: 64 ló, ökör 289, tehén 277, borjú 316, sertés 247, méh 236 kaptár (család). Szénatermés 14 (!?) fuvar. 42 1728-ban a szántóként művelt földek területe 4499 hold. A birtoklási formája háromféle: 1.) a belső határ, 2.) az állandó szerződés alapján művelt földek, 3.) a bérelt puszták. Legnagyobb a belső határ, 3205 hold, az összes szántóföldek kb. 71 százaléka. Ezt a dicális összeírásban szereplő 175 családfő közül 160 birtokolja, a táblázatból kiolvasható megoszlásban. Az általunk használt források közül azt 40 OL. Kam. 61/46. 41 TABA I. 1975. 133—134. 42 OL. Kam. 36/45.
