Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)
Történelem - Taba István: Pataj 1728-ban
84 TABA L: PATAJ 1728-BAN az 1720. évi összeírás. Az 1701-ben és az 1728-ban készültek jobbak. Az utóbbiakból készült táblázatok és a szöveg segítségével jobban megkülönböztethetjük a (még így sem teljes) valóságot. Az 1728. évi 213-as szám úgy alakul ki, hogy a városban levő porták összeírásába 175 családfő került be. Rajtuk kívül az állandó szerződéssel birtokolt területeken 22, a bérelt pusztákon 9 család él. További 7 gazdának pedig mindkét utóbbi helyen van szántóföldje, szőlője, vagy kaszálója. A családlétszám még ezekkel együtt sem teljes. A regnicoláris összeírás záradékában megjegyzik az összeírok, hogy a gulyásoknak, juhászoknak és más pásztoroknak nincs telke. A gazdákon kívül 1 kézműves, 1 mészáros, 2 kereskedő, és az értelmiségiek: 2 pap, 2 tanító és 1 jegyző növeli a családszámot, bár az összeírásba nem kerültek bele. A családszám pontos megállapításának legfőbb akadálya pedig a családszerkezet és az együttélési formák komplikáltsága. Az országos összeírás 5. rovata: a családfővel egy kenyéren élő fiúk (számuk 9); a dicalis összeírás 3. rovata: a gazda fia feleségestől (15 házaspár); és a 4. rovat: „seller feleségestől" (11 házaspár). De hogy a két utóbbi csoport a gazdával, akinek a házába összeírták egy családot alkot-e, vagy csak egy házban, egy udvarban lakik, azt nem lehet kideríteni. Annyi azonban bizonyos, hogy a családok száma nagyobb a táblázatbeli 213-nál. A lélekszámot találgatni sem lehet, mert a kiskorú vagy iskolás gyermekekről egy szó sem esik sehol. Eredet szempontjából a város polgárai két csoportra oszlanak. A regnicoláris összeírás első két kérdése ugyanis, hogy a családfők örökösödés jogán (haereditaгуб, a táblázatban ö.) polgárai-e a városnak, vagy szabad költözködés (liberae migrationis, a táblázatban sz.) jogán bevándoroltak. Az itt összeírt 180 család közül 119 őslakos, 59 bevándorolt, 2 név után minden rovat üres. A további 33 család hovatartozása ismeretlen. Azt, hogy ezek az „új" lakosok az eredetileg is szabadok, a privilegizált városokból elköltözöttek, a felszabadított, vagy az önmagukat megváltott parasztokból kerültek-e ki, illetve azt, hogy honnan és mikor költöztek Patajra, nem sikerült megállapítani, pedig igen érdekes lenne tudni. Ismerve azonban a betelepedés fentebb említett szigorú feltételeit, továbbá a lakosság megfegyelmezésére vonatkozó határozott rendszabályokat, biztosra vehetjük, hogy az új „telepesek" nem a külföldiek, szökevények stb. közül gyűltek össze, hanem az imént felsorolt kategóriák valamelyikéből kerültek ki, akikről feltételezhető volt, hogy később nem lesznek belőlük „zúgolódó és szófogadatlan" elemek. 36 És valóban, a jövevények teljesen beilleszkedtek új lakóhelyük társadalmába, az pedig befogadta őket. A már említett fegyelmi ügy tárgyalásában, amelyben a „Becsületes Közrend uramiék a becsületes Faragó János és Márkus István, Városunk hites biráit némi excessussal vádolták", részt vett a „Köz Rend" név szerint megnevezett 11 tagja is. Közülük 36 A szabad költözködésű jobbágyok „tarka egyvelegének" kategóriáit részletesen tárgyalja Varga J. 1969. 260. és 286.
