Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)
Művészettörténet - Bánszky Pál: Az iparművészet emlékei Kecskeméten I. Tiringer Ferenc kovácsművész (1875–1947)
MŰVÉSZETTÖRTÉNET 485 bán írójának a hamvait 1930-ban a Szentháromság temetőből az új Köztemetőbe helyezték át. Tiringer Ferenc kapott megbízást kovácsoltvas koporsó készítésére. Ez — Iványi István festőművész — rajztanár tervei alapján — 5 mm vastag bronz lemezből készült és a Katona József Emlékmű kőtalapzatába került befalazásra. Egyenként kivágott betűkből ez a szöveg került rá: „Kecskemét nagy fiának ezen méltóbb sírhelyet adományozta Kecskemét város közönsége." E dolgozatban kiemelt művek sorát az ipartestületi Hősi halottak Emléktáblája zárja, mellyel 1928-ban Tiringer Ferenc elnyerte a szakma legmagasabb elismerését, az „aranykoszorús mester" kitüntetést. Eredetileg a Kecskeméti Ipartestület Székháza lépcsőfeljáratának az első emeleti pihenőjében állt az első világháborúban elesett kecskeméti iparosok emlékét őrző tábla. Ebből a Tiringer fő művét jelentő alkotásból csupán a 126 x 200 cm nagyságú bronz tábla van meg a hősi halottak neveivel a Katona József Múzeum birtokában. A dolgozat mellékleteként e műről közölt fotó is érzékelteti a Tóth Gyula szobrászművész terve alapján kivitelezett emléktábla kvalitását. (Más kérdés, hogy a szobrász terve — a nap sugaraival övezett kettős-kereszttől az alatta elhelyezett kardig — reprezentáns példája a két világháború közötti hivatalos ideológiai és művészeti törekvéseknek.) A rendkívül gondos technikai kivitelezés azt kívánta, hogy minden kis részlethez rajz is készüljön. Ezek azonban — más rajzokkal együtt — az 1949-ben bekövetkezett államosításkor, sok más egyéb tárgyi emlékkel és dokumentummal együtt elpusztultak, illetve széthordták azokat. Kecskeméten kívül Magyarország jó néhány településén találhatók Tiringer Ferenc munkái. Az Ő kezenyomát őrzi Ágasegyházán, Bugacmonostoron és Ménteleken a templom rácsa, Kőszegen a templom szentélyrácsa, Hetényegyházán r. k. templomablak és szentélyrácsa, valamint a torony keresztje, Tiszaugon a volt Üchtrick-kastély, jelenleg általános iskola ablakrácsai és kapuja, a nagykőrösi Járásbíróság, Szatmárnémetiben a főgimnázium összes lakatos munkái (az utóbbi megbízást pályázat útján nyerte el), Vác város kapuoszlopán két kovácsolt lámpa, továbbá a Hősi Emlékművön kovácsolt bronz kardok, babérkoszorúk, a budapesti Postaigazgatóság megrendelésére 1926—1944-ig Magyarországon épült valamenynyi postahivatalhoz a vasvázas főpénztári ajtók, köztük a sárospataki posta összes lakatosmunkája. Budapesten a Ráth György utcában a Gombaszögi villa lépcső- ablak- és erkély rácsai, továbbá a Szondy söröző és a Béke Szálló csillárjai, falikarjai és fogasai. Nagyobb tételekben szállított a Tiringer-cég műkovácsolással készített ajtóvereteket, akantuszleveleket, kilincseket, kulcscímeket, különböző virágokat és világítótesteket budapesti vasnagykereskedőknek. 20 A félkész elemeket a budapes20 PEREHÁZY K: A vas művésze. 2. Fémmunkás XVI. évf. 6. sz. 1982. jún. írásából tudjuk, hogy a Magyar Kereskedelmi Hitelbank Schopper J. G. Rt. vasnagykereskedése Budapest Vasudvar 1931. évi árjegyzék 156. oldalán szereplő különféle műkovácsolt kilincseket és kulcscímeket, valamint a 159. oldalon levő kovácsolt rácsrózsákat Tiringer Ferenc készítette. Kátai József vasnagykereskedő üzlete részére is készültek kovácsoltvas díszek.
