Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)
Művészettörténet - Bánszky Pál: Az iparművészet emlékei Kecskeméten I. Tiringer Ferenc kovácsművész (1875–1947)
478 BANSZKY P.: TIRINGER FERENC ... A mester munkásságának nagyobbik hányada — a két világháború közötti Magyarország klébeslbergi kultúrpolitikájához — a neobarokk divatjához igazodott. A korszak magyarországi szellemi áramlata alól márcsak azért sem vonhatta ki magát Tiringer, mert munkái főként épületek részeként jelent meg. Például a Fürdő-kert kapuja néven emlegetett Katona József Fürdő kovácsoltvas kapuja — amellyel 1925-ben az első magyarországi Országos Kézműves Ipari Tárlaton vett részt és elnyerte a második díjat jelentő ezüstkoszorút. Voluntas építőelemeivel és akadémikus szellemű, színpadias hatású szobraival — a közelmúltban történt lebontásáig — a neobarokk tipikus architektúráját képviselte Kecskeméten. Jó stílusérzékkel igazodott ehhez a környezethez a barokk szokásos motívumkellékei mellett halakkal díszített bejárati kapu, melyhez a rajzokat Imre Gábor készítette. 16 Tiringer kovácsoltvas kapui közül egyik legjelentősebb alkotása a Barátok (volt ferences rendiek) templomának két utcai és egy udvari rácskapuja. 1931-ben készült, és a munkálatokban két fia — Ferenc és Lajos — is közreműködött. 17 A barokk stílusra jellemző motívumok szervesen kapcsolódnak egymásba. Az alsó rész nagyobb tömegű, súlyosabb, a kapu középső része egyre finomabb, könnyedebb hatást kelt. A gazdagveretű zár fölött merev beállításban lecsukott szemhéjú, erősen stilizált hajú női fej látható, nyakában nagycakkú gallérral és két sor gyönggyel. Belül a templomban a jobb és baloldalon egyaránt található két és háromkarú arannyal bevont gyertyatartó is Tiringer Ferenc munkái, feltehetően 1910-ből. Kecskeméten található kovácsoltvas kapui közül a jelentősek közé tartozik a László Károly u. 15. sz. ház kapuja. Fő motívuma egy rózsabokor. A kapu alsó tömör lemezének félkörívben kivágott részén helyezkedik el a gyökérzet. Az egymást keresztező és ölelkező hosszú szárak tetején súlyos tömegével az élet jelképeként „szürreálisán lebegnek" a kinyílt virágok. A Mikes u. 3—5. sz. alatti műhelyének kétszárnyú nagy-kapuját álló oválkeretbe foglalt vasat reszelő, valamint vasat hajlító kovács alakja díszíti. A már lebontott Móricz Zsigmond u. 2. sz. ház kapuján felül kör alakú DKM monogram van, amely a két testvért Kertész Dezsőt és Kertész Menyhértet jelenti. Ezt két oldalt bőségszaru támasztja meg. Ezek fölött és között — bokáin és a botján — szárnyakkal ellátott futó Merkur látható, — s az egész együtt — a kereskedőház cégéreként funkcionált. A megrendelő kikötött mintája a Rákóczi u. és a Wesselényi u-i sarokház tetején álló Merkúr-szobor volt. 16 Imre Gábor (1890—1976) szobrászművész. Többek között Tóth László és Kelemen László portréját készítette el. 17 „Apánk ránkbízta a kis alakú, úgynevezett akantusz levéldíszek elkészítését. Négy hónap kellett hozzá. Közben persze segített nekünk." — emlékezett vissza Tiringer Lajos. Petőfi Népe 1976. nov. 12. 4.p.
