Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Művészettörténet - Bánszky Pál: Az iparművészet emlékei Kecskeméten I. Tiringer Ferenc kovácsművész (1875–1947)

476 BANSZKY P.: TIRINGER FERENC .. . nagy S alakú, barokk stílusú rácselemekhez a tömör, súlyos rudakat izzó állapotban kovácsoltuk. — mondotta Tiringer Lajos — A díszítő elemeket, akantuszlevelet, tulipánokat, virágokat vaslemezből kivágtuk, majd az erezéseket ütöttük be. Ezután a kovácstűzben felmelegített anyagot hatalmas akácfa tuskóra helyeztük, és elképzeléseink szerint domborítottuk. A tuskó az izzó vastól tüzet kapott, füstölt... Az akáctuskót, a hajnaltól estig tartó domborítás után éjszaka favésővel simára levéstük, hogy másnap újra dolgozhassunk vele."

12 Nemcsak külföldön, hanem fokozatosan idehaza is keletje lett a kovácsoltvas munkáknak. Tiringer Ferencnek már „az első világháború előtt 20—25 alkalmazottja volt; 1930-tól műhelyének átlaglétszáma: tanuló 4 fő, segéd 6 fő."

13 A mester terveket készített, szellemileg irányított és maga is kovácsolt. „Jobb és bal kézzel egyformán rajzolt és kovácsolt édesapám" — emlékezik vissza Tiringer Mária. Azt lehet mondani, hogy minden jelentős mű az ő közvetlen közreműködésével született. Természetesen foglalkoztatta a műhelyében dolgozó segédeket és tanulókat is. Évtizedek során a műlakatos szakma kitűnő szakembereit nevelte fel. A tanítványok körére jellemző, hogy Tiringer Ferenc születésének 100. évfordulóján 1975ben „Mester és 100 tanítványa" címmel terveztek rendezni Lajos fia irányításával kiállítást. Egy hátramaradt 1975. szept. 21-én kelt összegzés tanúsága szerint a tanítványok közül negyvenen vissza is jelentkeztek a jubileumi kiállításra.

14 Tiringer Ferenc igen gazdag, sokirányú munkásságában egyedülálló a Párizsban 1901-ben készített Táncosnő című domborműve.

15 Erősen dekoltált, áttetsző öltözékű, kissé leszegett fejű női alakot ábrázol. Minden mozgásban van, a ruha, a fátyol és a haj is finoman lebeg. Stílusa a rég múlt görög hellénizmus és a századfordulón fellépő szecesszió hatását egyaránt idézi. Tiringer Ferenctől a tizes évekből viszonylag kevés munkát találunk Kecskeméten. Ebben az időszakban feltehetően inkább külföldre szállított. Amit az első világháború előttről ismerünk azok egyértelműen a Kecskeméten ekkortájt fellendülő szecessziós építészet igényét fejezték ki. Ezek közül is megkülönböztetett figyelmet érdemel a Mende Valér által tervezett Új Kollégium, (melynek főbejárati kapuját életfa — motívum díszíti,) valamint a Katona József Gimnázium kovácsoltvas munkája. 12 Tóth Ferenc: Egy kovács nem kovács ... Fémmunkás Híradó VI. évf. 7. sz. 1972. júl. 17., 7. p. 13 Idézi: Pereházy Károly: A vas művésze 1. Fémmunkás. XVI. évf. 5. sz. 1982. máj. a 13. oldalon a kecskeméti Társadalombiztosítási Igazgatóság statisztikáját, amely éves bontásban átlagos létszámot közölt a bejelentett segédekről és tanulókról. 14 A 100 éves jubileumi kiállításra ezen időig jelentett anyagok, Katona József Múzeum Ltsz: K.J.M. Történeti Adattár 1—85 Az eredeti elképzelés szűkösebb keretek között és volumenben valósult meg Kecskeméten az óvónőképző Intézet könyvtárában „Tiringer Ferenc és tanítványai" címmel. A kiállítást Tóth Józsefné és Ábrahám Sándorné rendezte és 1975. március 2—16-ig tartott nyitva. 15 Mérete: 64 x 43 cm. Jelezve: J. I. „1901 Tiringer"