Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)
Embertan - Henkey Gyula–Kalmár Sándor: Adatok a magyar nép antropológiájához
456 HENKEY GY.— KALMAR S.: ADATOK .. . a lapponoid pedig nincs említve. LIPTÁK a turanidok arányát 24%-ban, a pamiri, előázsiai (armenid), dinári és alpi típus gyakoriságát együtt adja meg 24%-ban, de a szöveg szerint ezek közül a túlnyomó többséget a pamiri típus teszi ki, ezen kívül még az előázsiai típus előfordulása említésre méltó. A Duna—Tisza közén kívüli koponyákat is figyelembe véve a dinári típus aránya csak 1—2% lehet (NEMESKÉRI és GASPARD Y 1954-ben 87 koponya lapján országos jellegű összefoglalást is adtak a honfoglalók tipológiai megoszlásáról. Közlésük szerint a Dunántúl keleti és déli részén a dinári jellegek is kimutathatók, az általuk közölt térképen a három székesfehérvári koponyánál a dinári típust a turanid után a második, a három mohácsi koponyánál a turanid és a pamiri után a harmadik helyen említik, viszont az alpi típust egyetlen temetőnél sem mutatják ki. 35 LIPTÁK ugyan foglalkozik a honfoglalókkal nagydoktori disszertációjában is, 36 de a típusok gyakoriságát az összevont 765 Árpád-kori és honfoglaló koponyára együtt adja meg úgy, hogy a túlnyomó többséget az Árpád-kori koponyák teszik ki, ezen felül LIPTÁK ezen disszertációjában, valamint tankönyvében 37 eltért korábbi álláspontjától és a turanid típusnak csak túlnyomóan mongoloid jellegű változatát sorolta a turanidok közé (ezen változat gyakorisága az általunk vizsgált magyarok között csak 0,5%). A szegedi egyetem taxonómiai szempontból LIPTÁK által elemzett etnikai embertani gyűjteményének átnézése után megállapítható volt, hogy a szerintünk túlnyomóan europid jellegű turanidok többsége cromagnoid-C, cromagnoid-C + turanid, másik jelentős része pamiri + turanid megjelölést kapott és a túlnyomónak minősített jellegek alapján a cromagnoid-C, illetve a pamiri típus százalékában szerepel. Bár az új LIPTÁK álláspont lényegében csak a turanid típusnak túlnyomóan europid jellegű formái tekintetében jelent változást, de ez szerintünk mégis döntő eltérésnek látszik, mert a turanid típus mind a honfoglalóknak, mind a mai magyaroknak leggyakoribb összetevője. GINZBURG szerint 38 az europid jellegű andronovói típus átalakulása turanid típussá mongoloid keveredés hatásaként az első évezred folyamán ment végbe, sőt ISZMAGULOV 39 azt is leszögezte, hogy Közép-Ázsiában a turanid típus kialakulásában az ősi europid jellegek alkották az alapréteget, a mongoloid hatás több szakaszban történt és a mongoloid túlsúly Kazahsztánban csak a XII— XVIII. század között fokozatosan alakult ki. A fentiek értelmében nem lehet indokolt a turanid típusnak csak a XVIII. században, tehát kilenc évszázaddal a honfoglalást követően kialakult, erősen mongoloid jellegű változatát a IX— X. században kiindulópontnak tekinteni és azt kívánni, hogy a honfoglaló magyarokra a Közép-Ázsiában is csak évszázadokkal később túlsúlyba került változat legyen a jellemző. 1982-ben megjelent 35 NEMESKÉRI J.— GASPARD Y G. 1954. 522. 36 LIPTÁK P. D/3801. 37 LIPTÁK P. 1969. 38 GINZBURG V. V. 1966. 181. 39 ISZMAGULOV O. 1970. 142.
