Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Néprajz - Sztrinkó István: Bátky Zsigmond levelei Bellosics Bálinthoz

NÉPRAJZ 409 1. Budapest 903. XII/2. Igen Tisztelt Professzor Úr! A gyermek a magyar néphagyományban czímű szép dolgozatának megküldéséért igaz köszönetemet jelentem.

15 Sajnos még nem tudtam átolvasni. Millió dolgom van. A mostani füzetben jönnek a színes képek. A Ködmen igazán szép akvarel.

16 Mennyiért lehetne olyant venni? Azomban igen tisztelt professzor uram, ezt a szíves megemlékezést valamivel viszonozni szeretném! Értekezésem nincs, tehát más valamivel. Kérjen valami szívességet tőlünk! Ha mást nem hát azt, hogy hasonló dolgozataihoz küldjünk le néhány könyvet bővítés czéljából. Ilyen reményben most még egyszer köszönettel mindenkor készséges híve Bátky Zsigmond (Ui.: A Népr. Társ-nak is kérek egy példányt) 2. Budapest 905. 11/26 Kedves Professzor Uram! Egy kéréssel bátorkodom alkalmatlankodni. Az ide mellékelt levonaton a zölddel bekerített szerb guzsalyok közt van egy 15-ös számú, amelyre kérdésem vonatkozik. Szóntárói való s Jankó azt írta be róla a leltárba hogy „guzsaly rendes formájú". Jól kivehető csávájára igen finom — alkalmasint len — sodrott czérna van felcsűvölve. Ez a felcsűvölt czérnafonal hozott bennünket zavarba akkor, mikor az eszközt néhány szóval le akartuk írni. Semayer

17 azt állította a rajzot látván hogy ez nem is guzsaly, hanem csak orsófogó t. i. ez a guriga a bedugott orsó volna s erről motollálnák le a fonalat. Én azt hittem, hogy ezt a kész fonalat, a guzsaly ról lefonandó val fonják össze valami czélból, jóllehet ezt valószínűtlenné teszi az, hogy erre a gurigás guzsalyra hogyan kötik rá a kender, len v. gyapjúcsomót? Másnap megtaláltam a Zbornik za nar. zsivot i obics. u Jugoslava 1897-ik évfolyamát,

18 a hol tudtam, hogy ilyenféle ábra van, s csakugyan mint a mellékelt 15 BELLOSICS B. 1903/a. 16 BELLOSICS B. 1903.273—279. A XXXIII. tábla A hetési asszony régi ünneplő ködmen-je című színes rajz Bellosics Bálinttól. 17 Semayer Vilibáld (1868—1928), antropológus, etnográfus. 1902-től 1920-ig a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának igazgatója. 18 A folyóirat pontos címe: Zbornik za narodni zivot i obicaje juzni slovena. Na svijet izdaje Jugoslav. Akademija znamosti i umjenosti. Svez II. Urediv Dr. Ant. Radie. U Zagrebu 1897.