Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Néprajz - Mándics Mihály: A csávolyi bunyevácok lakodalmi szokásai

NÉPRAJZ 347 5. KÉP VŐLEGÉNYRE VÁRÓ MENYASSZONY CSÁVOLY, 1920. KESZTHELYI MÁTÉ FELVÉTELE. a zenészek kísértek. Ma sem ismeretlen dolog. A pratizás szó azt jelenti, hogy elkísérés. A társaság legérdemesebb tagját zeneszó mellett hazakísérik, a háza népét felzavarják, bort hozatnak, ételt készíttetnek és a mulatságot más-más családhoz térvén be azután olykor napokig, addig folytatják, amíg bírják. A bunyevác ember nem csak lakodalmakkor, máskor is talál indokot a pratizásra. „A bunyevácz mulatságokban lényeges tényező a bor. Semmiféle összejövetelük sem gondolható el bor nélkül. A trojanicza ivása tőlük származott át a bácskai vigadókra. A trojanicza abból áll, hogy a gazda három, sokszor öntöző kannányi pohár bort köszönt vendégeire, rendesen egyik szomszédjára. Az elfogadó, mielőtt kiürítené a három poharat, szintén ráköszönti a társaság valamelyik tagjára. Ha nem venné, észre a ráköszönést, büntetésül további három pohárral terhelik meg. Kivált ha a mezei munka szünetel, a zene és a boros hangú éjjel-nappal sohasem szakad meg, s bizony megesik, hogy amikor a német szomszéd már régen munkában fárad, akkor hangzik fel az utcán tambura-szó mellett hazaballagó bunyó ajkán: Sviraj! (Húzd!) Sokan ilyenkor gyakran hétszám járnak szállásról-szállásra, vagy a városban