Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Néprajz - Szarvas Zsuzsa: A háztartások eszközkészletének átalakulása és az életmódváltozás összefüggései Szeremlén

NÉPRAJZ 317 képeznek az így bekerült tárgyak jelentős réteget (mintegy 20%), a többi háznál és kizárólag a szegényebb rétegeknél ez a szám sehol sem emelkedik 4% fölé, a módosabb családok többsége pedig nem rendelkezik így elkészített eszközökkel. A tárgyak funkciójának és használatuk helyének alakulása A vizsgálat különválasztotta a meglevő és a már nem előforduló eszközöket, s ezek között kereste az eredeti szerepkört betöltő, az új funkcióba lépett, a használaton kívül rekedt és a több funkció egyidejű betöltésére alkalmas tárgyakat. A háztartások egészét tekintve messze legmagasabb azoknak az eszközöknek a száma, amelyek használatuk ideje alatt végig egy funkciót töltöttek be. Ez az arány a meglevőket és a már eltűnteket tekintve valamennyi családnál meghaladja a 60%-ot. Úgy tűnik, hogy az egy funkciós és eredeti szerepkört ellátó eszközök számának nagysága a jelenlegi vagyoni helyzettel és az életformával áll összefüggésben. Az ilyen tárgyak magas aránya a háztartás modernségére is utal. 70—80% között mozog a változatlan funkciójú eszközök száma a módosabb családoknál és különösen azokban a háztartásokban, ahol a fiatalabb generáció együtt él az idősebbel, s a fiatalok egyfajta modernebb háztartásvitel támogatói és elősegítői. Némileg kevesebb, 60—70% körüli az arány a szerényebb anyagi körülmények között élőknél s az idősebb nemzedék azon tagjainál, akik egyedül, tehát nem gyermekeikkel élnek, háztartásuk valamivel konzervatívabb, tárgyaik hosszabb életűek, így alkalmasabbak a változásra. Azoknak az eszközöknek a többsége, amelyek eredeti funkciójukat elveszítve, újba kerültek, a máig meglevők közül kerül ki. Hiszen ha valamely tárgy bármilyen oknál fogva „alkatilag" alkalmas funkcióváltozásra, az hosszabb ideig képes használatban is maradni. Akad azonban néhány olyan eszköz, amelyről a vizsgálat kiderítette, hogy szerepköre megváltozott, de a jelenlegi háztartás tárgyai között mégsem szerepel. Ilyen eset egyrészt a legrégebbi háztartásokban fordulhat elő, ahol a tárgyak egy része szükségszerűen elhasználódott, másrészt pedig társadalmi folyamatokon kívüli okai vannak: A népművészet divatbajöttekor magyar kereskedők és külföldi turisták vásárolják föl ezeket, kis hányaduk pedig múzeumba kerül. A tárgyak új szerepkörbe kerülésének több oka, magyarázata lehetséges. Feltétele, hogy a tárgy eredeti funkciójának elvesztése után alkalmas legyen új szerepkör betöltésére s ezáltal továbbélésre. Sok háztartásban a korábbi időkben a szükség is indokolhatta a funkcióváltozást. Régebben a tárgyak nagyobb megbecsülésnek örvendtek, sok helyen addig használták őket, ameddig csak lehetséges volt, s azután is csak nehezen váltak meg tőlük. A funkcióváltozáson keresztülment eszközök aránya legmagasabb (8—10%) azoknál a szegényebbeknél, akik e korábbi életszemléletet követve ma is rendkívüli mértékben megbecsülik tárgyaikat s azoknál a jobb módúaknái, akik viszonylag sok hagyományos tárgyat őriztek meg