Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Néprajz - Szarvas Zsuzsa: A háztartások eszközkészletének átalakulása és az életmódváltozás összefüggései Szeremlén

NÉPRAJZ 309 es évek parasztokat sújtó intézkedéseinek következtében) s vannak olyan családok, amelyeknek anyagi helyzete nemcsak önmagához képest, hanem a faluban elfoglalt helyét tekintve is lényegesen javult. Külön kell szólnunk a modell olyan eszközeiről, amelyekről a vizsgálat azt állapította meg, hogy csupán néhány háztartás állandó tagjai, nincs rájuk mindenkinek szüksége, kölcsön lehet kérni akár barátságból, akár fizetségért. Ezzel a speciális tulajdonsággal a vizsgált tárgyak közül négy rendelkezik. A káposztagyalu jelenlegi, illetve korábbi meglétét 4 házban találtam meg. Egy kivétellel olyan háztartásokban, amelyek a módosabb réteget képviselték. (Az egy ebben az esetben valóban abszolút kivételnek számít, hiszen olyan családról van szó, melynek férfitagja — atipikus módon — maga készítette el ezt az eszközt.) Valójában azt állapíthattam meg, hogy azok a családok, amelyeknek tulajdonában volt a káposztagyalu, gyakorlatilag nem is használták, mert hisz kölcsönadáskor a kölcsönvevők káposztával fizettek. Bérbe adták a szerszámot, s így munka nélkül jutottak a késztermékhez. A káposztagyalu-tulajdonosok a község különböző részein laktak, így minden területre jutott a szerszámból. Arra sehol sem találtam példát, hogy szomszédok, vagy akár egymáshoz közel lakók többen rendelkeztek volna ezzel az eszközzel. Más a helyzet a rémfával, ami néhány évvel ezelőtt még valamennyi háztartás használati tárgya volt, ma már viszont inkább csak azoknak van, akiket el szoktak hívni disznóölésekre böllérnek, s akkor ezek viszik magukkal. így, ahol meg is van még ez a szerszám, szinte sehol sem használják. Paprikásmerő kanál sem volt minden háznál. Ezt lakodalmakkor összeszedték, s ezzel merték a vendégeknek a híres szeremlei paprikást. A réztepsi csak újabban lett ilyen kölcsönkért eszköz. Sokan eladták vagy tönkrement, és azoknál a házaknál, ahol még megvan — ezt számon tartják a faluban — előfordul, hogy lakodalomra kölcsönkérik, a menyasszonytánc pénzét gyűjtik benne össze. A réztepsik kihalásával ez a szokás is megszűnőben van. A tárgyak készítési ideje Valamennyi — a modellben szereplő — eszköz készítési idejét figyelembe vettem, tekintet nélkül arra, hogy jelenleg is részei-e a tárgy készletnek. Hogy a vizsgált háztartások tárgyai mikor készültek, természetesen elsősorban a használók életkorától függ. Ezenkívül azonban még több tényező is szerepet játszhat, így az egykori és jelenlegi vagyoni helyzet, amely meghatározta és meghatározza a kicserélődés mértékét, vagy befolyásoló tényező lehet a család önállósulásának időpontja is. A szeremlei háztartásokról elmondható, hogy a tárgyak készítési idejének tekintetében rendkívül változatos a kép, egyenetlen a megoszlás. A 19. században készült tárgyak aránya 1—23% között ingadozik. Legtöbb ekkor készült eszköz a legidősebb adatközlő tulajdonában maradt fönn, ő tárgyai-