Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)
Néprajz - Szarvas Zsuzsa: A háztartások eszközkészletének átalakulása és az életmódváltozás összefüggései Szeremlén
302 SZARVAS ZS.: A HÁZTARTÁSOK ... ket nem tudták jelentős veszteségek nélkül átvészelni, teljesen lecsúsztak, s ma a falu legszegényebb rétegét alkotják. Mindezek alapján Szeremle társadalmi mobilitásáról is némi képet kaphatunk. ELEMZÉS A háztartások eszközkészletének alakulása A vizsgált tárgyak összességét a háztartásokban való előfordulásuk szerint négy csoportba soroltam. Vannak, amelyek az emlékezet szerint egyes családoknál nem alkották soha az eszközkészlet részét, találhatók tárgyak, melyek megvoltak ugyan, de napjainkig nem maradtak fenn. Ezenkívül beszélhetünk azokról az eszközökről, amelyek csak jelenleg tagjai a tárgykészletnek s végül olyanokról, amilyenek az emlékezet szerint mindig megvoltak a háztartásban. 14 A négy lehetőséget s ezek arányait grafikonon próbálom meg szemléltetni. A vizsgált háztartásokban — két kivétellel — a tárgyaknak több mint felét azok alkotják, amelyek korábban is részei voltak az eszközkészletnek. A két kivételnek más-más a magyarázata. A legidősebb adatközlő (11) esetében egyértelmű elszegényedésről beszélhetünk, a másik háztartás pedig (7) régi, fölöslegesnek ítélt darabjaitól igyekezett megszabadulni. Feltűnően nagy az ilyenfajta eszközök száma a 10-es háztartásban. Ennek oka a megmaradt szőlő, ahová a máshonnan már eltűnt eszközök is kikerülhettek, s ott tovább élhették önálló életüket. Az emlékezet óta meglévő tárgyak magas aránya a háztartásokban arra utal, hogy a század elejétől napjainkig az eszközfajták jelentős része állandó maradt, nem cserélődött ki, nem ment végbe teljes átalakulás. Ha ehhez a csoporthoz hozzávesszük a most meglévő, de korábban nem szereplő tárgyféléket, a jelenlegi készlet nagyságára, tehát a felszereltségre kaphatunk adatokat. Ez a szám — az előbb említett, elszegényedett háztartástól eltekintve — mindenütt meghaladja az 50%-ot. Az előző csoporthoz képest az arányok csak kismértékben változnak. A felszereltség nem nagyon hozható összefüggésbe a vagyoni helyzettel, mert hisz az a tény, hogy hány tárgya van ma egy háztartásnak, ebből a szempontból nem sok mindenre utal. Az így megfogalmazott kérdésre csak a tárgycsoportok részletes vizsgálatával kaphatunk választ. Előbb azonban nézzük a mára már eltűnt tárgyféléket! Ezek aránya széles skálán, 13—44% között mozog. Legkevesebb a viszonylag szegényebb, tárgyaikat megbecsülő és végsőkig megőrző rétegeknél és annál a családnál, amely szőlejében napjainkig megőrizte és használja régi eszközeit. Magasabb ez az arány a mára 14 Hangsúlyozni kell, hogy nem egyedi darabokról, hanem tárgyfélékről van szó, tehát csupán ennek meglétét kell feltételeznünk.
