Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Szita László: A nemzetiségi iskolaügy alakulása a második világháború idején a visszacsatolt Bács-Bodrog vármegyei területeken, 1941–1944

282 SZITA L.: A NEMZETISÉGI ISKOLAÜGY ALAKULÁSA ... osztott szisztémában. Ugyanis 29 magyar, 10 szlovák, 5 cigány, 8 sokac tanuló iratkozott be, a német tagozatba 22 gyermek járt. Balázs jelentésében a következőképpen jellemezte a magyar tagozat munkáját: „... mindhárom tanerőnél a munka még csak az első kialakulás állapotában van. A tanulók nagy része másnyelvű, magyarul alig tud, így a múlt mulasztásai mellett a nyelvi nehézségek is erősen érezhetők és megakadályozzák a munka rendes ütemét és a módszeres eljárás folytatását. Csak arra lehet számítani, hogy pár év múlva találhatja meg a tanítás a maga rendes medrét..." Meggondolandó lett volna a tagozat ilyen összetétel melletti megindítása, mert: „... meglehetősen ellenszenvvel fogadta a többségében szlovák és szerb nyelvű község, részrehajlás nem titkolható bírálatával illették az újvidéki hatóságokat..." Balázs a minisztériumba küldött különjelentésében utalt arra, hogy a tantestület előtti nemzetnevelési célok felvázolásakor a szlovák nevelők kifejtették előtte: „.. . korábban a nagyszerb elnyomás akadályozta a szlovák tanulók tanítását, akik három szűk terembe szorultak, most a zombori főigazgatósági döntés a magyar tagozatnak kedvez ..." Balázs elismerte a bírálatot és kérte a minisztériumot a kért öt tanterem fokozatos felállítására. A 29 magyar és 23 nemzetiségi tanulóból álló részben osztott magyar tagozatról azonban hallgatott.

34 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1943 magyar német szlovák szerb cigány sokac 29 22 596 197 5 8 Összesen: 857 A nemzetiségi tanulók közül magyarul beszélt: П5 (13,8%) 23. Palóna Állami elemi iskolájában egy részben osztott magyar, egy osztatlan magyar, egy részben osztott sokac, ugyanilyen német tagozat működött. A tagozatokban kizárólag anyanyelven folyt a tanítás. Nyolc tanerő kiválóan tudta a nemzetiségi tanulók anyanyelvét, módszeresen tanítottak. A magyar tagozatban több a sokac, mint a magyar tanuló, ezért a tanítás nívója alacsony. A tanulók és a tanító sem 34 Bm. L. B. F. biz. ir. 13/1943.