Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)
Történelem - Szabó Zoltán: Kecskemét az első világháború idején
TÖRTÉNELEM 253 ... Miután pedig most meg van a politikai szabadság és teljes szellemi és lelki felszabadulás minden lehetősége. 132 A világháború befejeződése utáni életre készülődéshez szorosan hozzátartozott a demokratizálódás igénye. Hogy ezalatt pontosan mit is értettek, nem mindig derül ki világosan, de egyes elemeit időről időre felemlítik. Annak kapcsán, hogy Wilson „megüzente a háborút", s valószínűleg sok, korábban kivándorolt magyar szeretne visszatérni Magyarországra, tervezték — az újsághír szerint — a gyülekezési és szólásszabadság legliberáhsabb kezelését, mondván, hogy a hazatérők százezrei ehhez már hozzászoktak. Még az is megfordult az újságíró fejében, hogy azoknak a nagykorú visszavándorlóknak, akiknek útja az Egyesült Államokból vezet Magyarországra, választójogot lehetne adni, mert ha választópolgár volt odakint, az akar lenni itthon is. 133 Az elképzelések szerint a béke megkötése után a legsürgetőbb dolog a „demokratikus földbirtokreform", a helyes birtokelosztás kérdése nemzeti jelentőségre emelkedett . .. Földet kell adni mindenkinek, a magyar népnek. 134 A Breszt—Litovszkban lezajlott tárgyalásokat vezércikkben elemezte a Kecskeméti Újság: „Lenin vállalta a béke közvetítését és most Breszt Litovszkban ennek sikerétől függ a bolsevikok szélső szocialista pártjának sorsa. A világ összes munkásainak kiadták a jelszót: harc a békéért. Ezt a jelszót fel kell használnunk a háború befejezésére nemcsak előnyünkre, de egész Európa megmentésére a legnagyobb veszedelemtől, a béke világforradalmától, mellyel Lenin fenyeget... Leninnek nincs más gondolata, mint a szocialista munkás és csakis ennek a jóléte, a többi társadalmi és politikai elemek nem érdeklik és ezek iránt semmi szánalmat, semmi engesztelékenységet nem érez. . . könyörtelen háborút hirdet az európai demokráciák hazugságainak, az állam bűneinek." 135 Március közepén már az anarchiát, felfordulást, utcai harcokat, a tömeggyilkosságokat a személy- és vagyonbizonytalanságot, a polgárháborút vetik az oroszországi „legszélsőbb szocialisták" szemére: „Alkalmunk volt látni, hogy hová vezet az a meggondolatlanság, mely az arra meg nem érett népet ideális bölcseleti tanokkal izgatja és ezzel szilaj ösztöneit felszabadítja.. . Érzik ezt a magyar bolsevikiek is, azért oly csendesek és azért hallgatnak, mint dinnye a fűben. 136 Ennek ellenére egyre inkább odafigyeltek a legszegényebbek sorsára, amiben szerepet játszottak — minden bizonnyal — az Oroszországból érkező hírek is. A munkásokat polgári ruhában dolgozó katonáknak nevezték, akik kényszerített robotosai a háborúnak. 137 A nagy átalakulás állandóan napirenden volt, tárgyal132 Kecskeméti Újság 1917. július 17. 133 Kecskeméti Híradó 1918. február 25. 134 Kecskeméti Újság 1918. január 19. 135 Kecskeméti Újság 1918. január 22. 136 Kecskeméti Híradó 1918. március 11. 137 Kecskeméti Újság 1918. szeptember 19.
