Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Szabó Zoltán: Kecskemét az első világháború idején

252 SZABÓ Z.: KECSKEMÉT AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN találta felhasználni. A háborúellenes hangulatot olyan ösztönszerű érzésnek gondolták és nevezték, amely tömegeket képes vezetni.

128 Az őszi hónapokban a lapok első oldalán nemcsak hadijelentések szerepeltek, hanem belpolitikai kérdésekkel is foglalkoztak. Címek: A nép és a háború. A háború fordulóján, Mi a béke alapja, Küzdelem a békéért. Reagáltak Wilson békejavaslatára, megjegyezve, hogy „ki kételkedhetik, hogy a világ tartós békéjének csakugyan a népek jogain és nem a kormányok hatalmán kell nyugodni?" — a német nép lelkében is örvendetes fordulat állt be, mert a munkásság nyíltan azonosította magát Wilson békeelveivel, ugyanakkor a „német, háborún puffadt tőke kétségbeesetten ordít a béke ellen".

129 Oroszország helyett Olaszországban reménykedtek, hogy egy forradalmi változással a háború végéhez közelebb kerülhetnének, ugyanis nézetük szerint a békére hajlandó cár kezéből azok ragadták ki a hatalmat, akik a háborút kívánták folytatni. Év végén szereztek tudomást Lenin és „Trocki", az orosz kormány táviratáról, melyben a hadviselő országokhoz fordultak azzal a felhívással, hogy kezdjék meg a tárgyalásokat a fegyverszünet és a béke ügyében. A cikk végén írója a következőket jegyezte meg: „ ... meg kell akadályoznunk még annak a gondolatát is, hogy a végső nagy összecsapás előtt csak egy fegyverünkbe ne adhassunk muníciót, vagy csak egyetlen egy katonánk is csak azért legyen harcképtelen, mert nem tudtunk adni bakancsot."

130 A belpolitikai változásokhoz fűzött remények is szertefoszlottak erre az időre. Egyre inkább csak látszatintézkedésekre futotta a politikusok, tisztviselők erejéből, s lehetőségük sem volt egyébre. Kecskeméten irreális tervként született meg a mezőgazdasági és ipari munkások számára építendő lakások ötlete.

131 1917 nyarától kezdve nem teoretikusan, általában foglalkoztak a béke kérdésével, hanem szinte módszeres készülődés folyt a hamarosan bekövetkező békeévekre. A háborús gondok megmaradtak, sőt, még súlyosabbakká váltak, de ezzel együtt a szükséges változtatások köre egyre inkább körvonalazódott. Nyárra olyan közhangulat alakult ki, olyan erős volt a béke utáni sóvárgás, hogy sokan el sem tudták képzelni a háború folytatódását, biztosak voltak a háborús állapotok közeli megszüntetésében, a közigazgatás átszervezésében. „ ... Miután most nem politikai személyek, sőt nem is politikai elvek változásáról van szó, hanem gyökeres rendszerváltozásra van kilátás és az ország alapos és teljes átalakítására, a fennálló gyakorlati és működő politikai pártok nem elégíthetik ki a közszükségeletet. 128 Kecskeméti Újság 1917. augusztus 19. „ . .. mindaz amit ellenségeink velünk szemben költekeztek, elenyésző csekély ahhoz képest, amennyibe nekünk az 1870-iki francia háborútól kezdve a mostani háborúig a béke került..." stb. 129 Kecskeméti Újság 1917. szeptember 6. 130 Kecskeméti Újság 1917. december 10. 131 Kecskeméti Újság 1917. augusztus 30. \