Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)
Történelem - Szabó Zoltán: Kecskemét az első világháború idején
248 SZABÓ Z.: KECSKEMET AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN rendelje ki a lakosságot úgy, mint az a megszállott területeken történik. A közjóra való hivatkozással természetesen történhetne ez. 100 A napszám a szőlőmunkásoknál egyes vidékeken 50 korona volt, az aratók 1/10 rész helyett 1/4 részt kértek maguknak. 101 A cseléd az ellátáson kívül havi 120 koronát kért és kapott, amiért a középosztály háborgott. 102 Természetesen az már nem érdekelte őket, hogy a drágább megélhetési költségek vonják maguk után a bérek emelkedését, különösen ott, ahol egyénileg kötik a megállapodást, s nincs államilag szigorúan szabályozva. A termelési nehézségek következtében a föld, szőlő és a házak értéke rohamosan kezdett csökkenni, így mindenféle spekuláció szinte egy csapásra lehetetlenné vált. 103 A jóval korábban jelentkezett pénzproblémák oda vezettek, hogy a kereskedelemben a számítás egysége a cukor és a petróleum lett. Egy kilogramm cukorért 20 tojást, ill. 5 liter tejet, 1 liter tejfölt, 1 pár tyúkot, 1 liter petróleumért 20—30 tojást, 5 liter tejet, 3 kilogramm nulláslisztet, vagy 7 liter diót lehetett kapni. Két pakli dohányért 30 tojást vagy egy kilogramm vajat, 12 pakli dohányért 1 bárányt adtak. 104 A gabonahiány arra kényszerítette a várost, hogy egy csereakciót hirdessen meg, amelynek keretében a gabonáért iparcikket adtak cserébe — a hatóságok pedig ígéretet tettek arra, hogy nem vizsgálják a bevitt készletek eredetét. 20 kilogramm ganonáért 1 kilogramm gyertyát, vagy egy csomag gyufát, egy kilogramm ásványolajat, egy kilogramm cukrot, 100 kilogramm gabonáért egy pár cipőt adtak. Egy szekér 500 kilogramm gabonával volt egyenértékű. 105 Egyeseknek lehetőségük volt a gyors meggazdagodásra. A júliusban megjelent új adótörvény éppen erre számítva, a korábbi évi 10 000 koronás jövedelem helyett már a 800 koronásat is megadóztatta. A vagyonadó 50 000 korona helyett 20 000 korona határtól lépett életbe. A hadinyereségadó 3 000—10 000 koronáig 10%, 10 000—20 000 korona közt 15% lett. 106 100 Kecskeméti Híradó 1918. április 22. „ ... Az összes lakosságot katonai fegyelem alá hozná ..." a kormány. — Kecskemét város területén az orosz hadifoglyok napszámbérét a következőképpen állapították meg: Mezőgazdasági munkálatokért 3 korona; Szőlőmunkáért 3 korona; Permetezésért 4 korona; Zöldségtermelési munkáért 4 korona; Arató és fűkaszálási munkáért 5 korona; 30 napon aluli alkalmazásnál 4 korona; Gazdasági cselédmunkáért a heti bér 10 korona; Gulyásszolgálatért a heti bér 7 korona; A készpénzben vasárnap fizetendő napi és heti bér mellett 6 korona értékű élelmezést írtak elő a hadifoglyoknak, a munkaadó köteles volt gondoskodni a mosatásról, ruházatjavító eszközökről. Az olasz, román és szerb hadifoglyok munkadíja — munkanemre való tekintet nélkül — napi 1 korona volt. A munkaidő minden hadifogoly számára napkeltétől napnyugtáig tartott. — 70/1918. ein. számú hirdetmény, Kecskemét, 1918. április 20-án. A Kecskeméti Mezőgazdasági Munkabizottság véleménye alapján Kecskemét th. város r. kapitányi hivatala, Papp György főkapitány. KJM UTGY 84.17.2. 101 Kecskeméti Híradó 1918. április 8. 102 Kecskeméti Híradó 1918. augusztus 26. 103 Kecskeméti Újság 1918. október 27. 104 Kecskeméti Híradó 1918. augusztus 12. 105 Kecskeméti Újság 1918. június 6. 106 Kecskeméti Híradó 1918. július 22.
