Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Szabó Zoltán: Kecskemét az első világháború idején

TÖRTÉNELEM 227 igénybe vett. A problémákat a városi tisztviselők igyekeztek megoldani, de nem kis részt vállalt a Gazdasági Egyesület is.

6 A sajtóban a gazdasági jellegű hírek mellett a háborús hangulatot tükröző és fokozó írásokban sűrűn emlegették az igazságot, bátorságot jogosságot az izgató, rakoncátlan, kisebb, kulturálatlan, idegen diplomácia fejével gondolkodó ellenséget, amelyet meg kell leckéztetni. A monarchia népei békét akartak, ezek a nemzetek háborúellenesek voltak, de a jogos követelést elutasító Szerbiát meg kell büntetni — ami egy gyors, könnyű háromban lesz megvalósítható.

7 „ ... Úgy fogadjuk ezt a most meginduló háborút mint alkalmat a mi nemzeti igazságaink mellett való újabb tanúságtételre ... A magyar közvéleményt bizalommal töltheti el az, hogy hadseregünk teljes felkészültségben van minden eshetőségre. Arra is, ha a háború nem marad a Szerbiával megvívandó harc izoláltsága mellett, hanem európaivá fajul el. Ezen a helyen is hangsúlyozzuk, hogy a magyar közgazdasági élet összes tényezői összefogtak avégből, hogy gazdasági életünk nagyobb megrázkódtatásokat ne szenvedjen háború idején sem, s ez kétségtelenül megnyugtató a közvéleményre. . ."

8 Július 28-án este egy katolikus segédlelkész vezetésével ezrek tüntettek a háború mellett. A Royal kávéház előtt elhangzott beszéd után a piactéren és a Nagykőrösi utcán vonult végig a tömeg, majd a központ felé a Rákóczi úton haladtak a Kossuth-szoborhoz. A cigányzenekar a Himnuszt, Rákóczi-indulót, Klapka-indulót, Kossuth-nótát játszotta. Ujjongva emeltek vállukra közkatonát, katonatisztet, megjelentek a kaszárnyáknál, s több helyen is beszédeket mondtak a jogászok, tisztviselők, Dr. Horváth Mihány, Szappanos Károly, dr. Váry István, Sárközy Mihály, Dallos kálmán. Összesen mintegy 15—20 ezer főnyi tömeg vett részt a tüntetésben.

9 KÖZÉPÜLETEK IGÉNYBEVÉTELE KATONAI CÉLOKRA. A mozgósítási terv alapján a katonaság az iskolák nagy részét lefoglalta kórház létesítése céljából. A megmaradt épületeket is hasonló veszély fenyegette, mert már a háború legelején a Magyar Szentkorona Országainak Vöröskereszt Egylete kérte Kecskemét várost, hogy tegye lehetővé 40 sebesült vagy beteg katona kórházi elhelyezését és ápolását. A városi közgyűlés 1914. augusztus 31-én hozott határozatával a kórházi betegek és a Vöröskereszt Egylet által Kecskemétre szállítandó sebesült katonák részére a régi törvényszék épületének emeleti részét és a Koháry utcára néző földszintjét jelölte ki. Ugyanakkor értesítették a Vöröskereszt Egyletet, 6 KJM UTGY 84.17.45. 266. o. 7 Kecskeméti Lapok 1914. július 29. Tóth László: A harc hajnalán 8 Kecskeméti Lapok 1914. Július 28. „A hadi állapot" 9 Kecskeméti Lapok 1914. július 31. „A háborús utca"