Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Szabó Zoltán: Kecskemét az első világháború idején

226 SZABÓ Z.: KECSKEMÉT AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN Hajnalban már a városháza bizottsági termében töltötték ki a mozgósítási plakátok megfelelő részeit, a kitöltött példányokat azonnal kiragasztották. A kora reggeli órákban tömegesen kezdtek jelentkezni a tartalékosok. A gyümölcspiacon megszűnt a forgalom. A háborús hangulat már csaknem hisztérikusan lelkes volt, a vasúton már a mozgósított katonákat szállították, akik kedélyesen, hetyke fogadkozással búcsúztak családjuktól és az állomás közönségétől. A kávéházakban hirtelen kevesebben lettek, de a behívást elkerülök annál inkább mulattak, a cigánnyal a Rákóczi-indulót húzatták. Nagy riadalmat keltett, hogy néhány nap múlva előreláthatólag alig marad orvos Kecskeméten, mert a fiatalabbak nagyobb részét behívták, az idősebbek pedig fürdőhelyen pihennek. A nagyobb udvarokban 40—50 fős csoportokban helyezték el a katonákat, akik az éjszakát szalmán fekve töltötték el. A sajtó 1848-at emlegette példaként, amikor az anyák harcba küldték fiaikat; ebben a háborúban pedig Szerbia nem bírja sokáig, csak egy csapás lesz, és már vége is . A hisztérikus hangulatot jellemzi, hogy egy kecskeméti szerbet, aki állítólag a magyarokat gyalázta, a rendőrségnek kellett a megdühödött tömeg haragjától megmenteni.

3 A helyben állomásozó katonaság is háborús készültségben volt. Az utasításoknak megfelelően szigorúbb rendben látták el a szolgálatot, készen voltak — többek között — kémek elfogására is. A Kecskeméten élő szerb internáltak között találtak olyan személyt, aki állítólag részt vett a Belgrád körüli aknamezők lerakásában. Ezt a katonaszökevényt katonai kísérettel Budapestre szállították, hogy a hadtestparancsnokság kémfeladatokra használhassa.

4 Nyilvánosságra hozták a háború esetére tervezett rendkívüli intézkedéseket. Eszerint életbe léptetnék a szigorított szolgálatot, szüneteltetnék az útlevelek kiadását, a társaságok, egyesületek működését fokozottan ellenőriznék, a sajtót cenzúráznák. A közigazgatási feladatok megoldására, végrehajtására kormánybiztosokat neveznének ki, akik az illető terület katonai parancsnokságával összhangban tevékenykednének. Az állam a háborúra való tekintettel olyan kivételes intézkedéseket tehet, melyek maximálisan igénybe vehetik a polgárok munkaerejét, anyagi javait, a legmesszebbmenőén szabályozhatják az egyének, egyesületek működését, életét.

5 A mozgósítás alkalmával senkit sem lehetett a szolgálat alól felmenteni, így a még be nem fejezett cséplési munkák, később az őszi vetések, különösen a rozs vetése akadozva haladt. Plakátokon szólították fel a lakosságot a mezőgazdasági munkák elvégzésére, de ezt még az is nehezítette, hogy a katonaság sok lovat 3 Kecskeméti Lapok 1914. július 28. „A háborús Kecskemét" címmel írt beszámoló. 4 KJM UTGY 84.17.45. 265. o. 5 Kecskeméti Lapok 1914. július 28. Az alábbiakat részletezték a tudósításban: Kormánybiztosok, Fegyvertartási tilalom, Élelmicikkek árának megállapítása, Cenzúra, Statárium, Moratórium, A büntetőtörvénykönyvek módosítása, Sztrájk és kizárás, Bűntettre csábítás, Hivatali kötelesség megtagadása, Az ország elhagyása, A hadiszolgáltatások, A hűtlenség.