Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Kapocs Nándor–Kőhegyi Mihály: A bajai ferences zárda háztörténete I. (1694–1755)

TÖRTÉNELEM 123 ott volt egykor a vesszőfonatból és sárból készült székház. Továbbá: a homlokzat felől állt a török imaház, mivel ezt a várost is törökök lakták.

66 Lejegyezte az 1798-ik évben a kánoni vizsgálat idején május hónapban Lanossovich Marián testvér volt tanácsos és tartományi titkár Az Úr nevében.

67 Az 1735-ik évben, július 10. A valkovári Szent Fülöp és Jakab apostolokról nevezett rendházban a BosznaArgentína tartomány Obszervans Kisebb Testvéreinek káptalani gyűlésén, melyen nagyontisztelendő Vizkezi Kajetán atya, kitüntetett előadó, az akvilejai Szent Bernátról nevezett tartomány volt tartományfőnöke elnökölt, mint apostoli megbízott, a mi argentínai tartományunk tartományfőnökévé apostoli leirattal a nagyontisztelendő bajai Karagich Lukács testvér, hittudományi előadó atya, egyetemes hitszónok és tisztelendő tanácsos emeltetett. Tanácsosok: Nagyontisztelendő budai Bracsulevich Lőrinc atya, kitüntetett előadó. Tisztelendő budai Villov István testvér, a szent hittudomány általános előadója. Tisztelendő valkovári Bibich Antal testvér, hitszónok és előadó. Tisztelendő possegai Mecich Mária Bonaventura hittudományi előadó. Bár valamennyien apostoli leirattal, de a tartomány egyhangú egyetértésével. Ugyanezen 1735-ik évben, augusztus 10. Patacsich Gábor nagyméltóságú kalocsai érsek úr Bajáról távozva atyailag a bajai Szent Antal konventre bízta a garai és katymári plébániákat, melyeket mi elvállaltunk. Megelőzően a konvent tiltakozott Sankovich István tisztelendő házfőnök atya és bajai Csilich Lukács előadó testvéren keresztül, amely tiltakozás Tanaj Mihály tekintetes úr, Prusinsky Ferenc nemzetes úr és Sbisko Mihály nemzetes úr előtt történt. Bizonyítottak a Szent Császári Felség kiváltságlevelével. [Más írással:] Hatodik Károly.

68 66 Ha ez az adat hiteles, akkor az első templom is a mostani helyén állott, sőt a középkorban is templom volt itt. Evlia Cselebi török világutazó ugyanis azt jegyezte fel 1666-ban, hogy a „Szinán pasa dzsámija a régi időben templom volt, ennek egy vékony minaret tornya van." A török tehát felhasználta a középkori templomot, majd a ferencesek építették ide a maguk imaházát és zárdáját. RAPCSÁNYI J. 1934. 28—29. 67 Itt kezdődik a Háztörténet valójában. Innen a feljegyzések nagyjából egykorúak a leírt eseményekkel. 68 A kalocsai érsekek a XVIII. század második harmadában sorra igyekeznek visszaszerezni a falusi plébániákat. Ez ellen — régi jogaikra és lelkipásztori tevékenységükre hivatkozva — tiltakoztak a ferencesek, rendszerint sikertelenül. Az egész küzdelemről igen jó összefoglaló HEGEDŰS A. 1954.