Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Kapocs Nándor–Kőhegyi Mihály: A bajai ferences zárda háztörténete I. (1694–1755)

CUMANIA 9. Ш KAPOCS NÁNDOR — KŐHEGYI MIHÁLY A bajai ferences zárda háztörténete I. (1694—1755) Baja egyháztörténete teljesen feldolgozatlan, de a ránk maradt források is gyérek, hézagosak. Iványi István, Bács-Bodrog megye kiváló helytörténésze ugyan azt írja, hogy a XIV. század elején Baján két plébánia létezett, az egyiknek Máté, a másiknak Bodor nevű plébánosa volt, de adatának forrását nem adja meg s ez ideig nem sikerült annak nyomára bukkanni.

1 Valóban lehetett Bajának már a XIV. század elején plébániája, de kettő aligha, hiszen a jórészt kisnemesekből álló település egyik volt a sok közül. Sem nagyságával, sem jogi állásával nem emelkedett ki a környező falvak sorából. Baja papjáról az első hiteles adat 1423-ból található az okmányokban. Ez év január 24-én jelenti a kalocsai káptalan Zsigmond királynak, hogy a Pál bátai apát és a bátmonostori Töttös János közötti perben megejtette a tanúkihallgatást. Az történt ugyanis, hogy a bátai apát egyik jobbágya marhákat akart elhajtani a Töttös-birtokról, de rajtakapták és kerékbetörték. Az apát nem hagyta annyiban a dolgot, a királyhoz ment panaszra, aki azután a kalocsai káptalant küldte ki a több tucat tanú kihallgatására. Köztük szerepel Mátyás szeremlei és Tamás bajai (dominus Thomas de dicta Baya) plébános is, akik „az apát előadása szerint tudják" az eseményeket és mellette tanúskodnak.

2 Legközelebb 1453-ban találkozunk a bajai plébánossal egy, a papi tized visszatartása körül keletkezett huzavona szereplőjeként. Az egyházat a kánonjog és az országos törvények szerint a különféle termékeknek 1/10-e illette meg. Tizedet eredetileg mindenki adott, társadalmi állásra való tekintet nélkül, még a király is a kincstári jövedelemből. A XIII. században az uralkodó osztály kiharcolta a tizedmentességet. Ettől kezdve a jobbágy tartozott csak tizeddel. Ezt elvben teljes egészében a püspök vette kézhez és egyházmegyéje intézményeinek fenntartására 1 IVÁNYI I. 1889. V. 4. 2 Zichy okm. VIII. 89. szám. — Magyar szövege KAPOCS N.—KŐHEGYI M. 1980. 111—113. KAPOCS N— KŐHEGYI M. 1983. 119—121.