Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Taba István: Pataj 1728-ban

TÖRTÉNELEM 111 rovat, amely arról tájékoztat, hogy a családfő öröklési jogon vagy szabad beköltözés jogán polgára-e a városnak, tehát őslakos, vagy később költözött be. Jegyzet: PmL Regn. és PmL Obs. 3. Conscriptio Praediorum Exarendatorum et Pignoratitiorum in Processibus Soltiensi et Kecskemétiensi facta Anno 1728. Jelzete: CC I. 8. Oppidum Pataj Exarendat sequentia Praedia ab Eminentissimo Cardinali et Archiepiscopo Colocensi erga annualem FI 350 arendam et decimam, utpote Pakod, Réztelek, Thin, Keserűtelek, Öreg, Karácson, Nagy Harta et Böd; praeterea Praedium Tetétlen a Família Földváry in Florenis 140, in quibus araturam et falcaturam exercere sólet. Jegyzet: PmL Bérlet. A három összeírás adatait egy táblázatba vontuk össze. Az elsőből valók a városban házzal bíró családfők, a velük egy kenyéren élő nős fiaik, „selléreik", állataik, a határban levő szántóföldjük, szőlőjük; a másodikból azok, akik az elsőben nem kaptak helyet, mivel ott nincs házuk, ingatlanuk, továbbá a polgárjog megkülönböztetése (a rovatban: ö = örökös, sz = szabadon beköltözött), az állandóan használt szerződéses földek, kaszálók és az ugyanitt művelt szőlők területe; a harmadikból a bérelt puszták adatai, a szántóföldek mind a három esetben magyar holdra (1200 négyszögöl), a szőlőtermés akóra átszámítva. IRODALOM BÉL Mátyás 1737 Notitia Hungáriáé Novae. — Pataj III. 584. Wiennae. EPERJESSY Kálmán 1979 Bács-Kiskun, illetve a hajdani Bács-Bodrog vármegye a II. József-kori országleírásban. Bács-Kiskun megye múltjából II. 585—670. Kecskemét. NÓVÁK László 1979 Pest-Pilis-Solt vármegye alföldi vidékeinek településrendszere a XVIII. században. Bács-Kiskun megye múltjából II. 461—583. Kecskemét. PASTYIK István 1982 A patajiak egészségügye a tanácsüléseken 1799-ig. Bács-Kiskun megye múltjából. IV. 59—92. Kecskemét. TABA István 1939 Adatok egy régi magyar község történetéhez. — Dunapataj. Magyar Családtörténeti Szemle V. 160.