Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Művészettörténet - Simon Magdolna: Tervek és épületek (Kecskemét építészete a századfordulók a Bács-Kiskun megyei Levéltár tervanyagának tükrében)

24 SIMON M.: TERVEK ÉS ÉPÜLETEK (9, 10, 11, 12. kép.)

37 A két tervsor között nem stílusban, hanem az elképzelt kivitelezés ben lehetett különbség. A Faragó- és Róth-félében a drágább ólomüvegezést is gyakran használják volna (10, 12. kép). Kratzmann Ede munkájában több a zománcfestéssel színezett, így olcsóbb üveg. (9,11. kép). Lechnerék által a Rudolf-laktanyánál már alkalmazott Rainer Károly készítette a bútorokat Lechner tervei alapján (7. kép).

38 Árkay Sándor pedig a világítótesteket Várday Szilárd tervei nyomán.

39 A homlokzat és a tető pirogránit díszei*", díszcserepeit a Zsolnay-gyár szállította. Az építészek megbízottja — mai kifejezéssel élve az építkezés művezetője — Zaboretzky Ferenc városi mérnök volt. Ellenjegyző aláírását a legtöbb terven megtaláljuk (5, 6. kép). Az 1897 végére elkészült városházával Kecskemét modern és „magyaros" épülettel gazdagodott. Azt, hogy mint Lyka Károly írta: „Tetszett az embereknek: formáit, melyek eleinte talán újságuk miatt különöseknak hathattak szép lassan megszokták, azután rájöttek az új ízlés szépségeire, végre megszerették a művet."

40 mi sem bizonyítja jobban, hogy az 1895-ben tervezett görög-keleti egyház bérházán a városháza-építkezés homlokzat díszeit használták föl. Lechner korai a magyar formanyelv felé törekvő stílusa mellett még él az eklektika. A Ferdinánd Fellner és Jakob Helmer bécsi cég által 1895—96-ban felépített városi színház minden részletében neobarokk. (13) A színház emelésére is a már idézett 1891-es középületépítési program keretében került sor. Az 1892. május 13-i közgyűlésen elhatározták, hogy a mostani Helvécia községhez tartozó határrész árából — a földet egy svájci konzorciumnak szőlőtelepítésre adták el —• kétszázezer forintot a városi színház és vigadó építésére fordítanak.

41 1894 májusában sok vita után végre megállapodtak a színház elhelyezésében. Októberben Muraközy Sándor t. h. főmérnök Bécsbe utazott, hogy a színház építésében szaktekintélynek számító •— működése során több mint száz színházat építő — Fellner- és Helmer-cég véleményét az építési programról megkérje.

42 Később — a városi patrióták nagy felzúdulása ellenére is — ez a bécsi cég kapta a megbízást. A kecskeméti Városi Színházzal egyidőben építették Budapesten a Vígszínházát „vidám barokk styl"-ben, mely mellett a színházak belsejének (és külsejének) kevés költséggel is díszes, vidám és otthonias díszítés adható.

43 A tervezők igen nagy körültekintéssel készítették a szcenikai szerkezeteket, (14) az épület tagolásánál, ki- és bejáratok tervezésénél mind a közönség, mind a játszók, s a tűzvédelem igényeit figyelembe vették. Az építkezéshez 1895 őszén fogtak hozzá, és 37 Közgy. J. 1895. május 29. 122. t. 38 Közgy. J. 1896. február 26. 39. t. 39 Közgy. J. 1897. június 23. 196. t. 40 LYKA K. 1903. 136. 41 Közgy. J. 1892. május 13. 42 JOÓS F. 1957. 60—61. 43 A városi színház tervleírása. Bács-Kiskun Megyei Levéltár