Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Művészettörténet - Simon Magdolna: Tervek és épületek (Kecskemét építészete a századfordulók a Bács-Kiskun megyei Levéltár tervanyagának tükrében)

CUMANIA 8. 13 SIMON MAGDOLNA Tervek és épületek Kecskemét építészete a századfordulón a Bács-Kiskun Megyei Levéltár tervanyagának tükrében A századforduló művészeti életének kutatása az elmúlt 15—-20 évben indult meg hazánkban. Eredményeit számos kiállítás, monográfia és a nyolc kötetesre terve­zett Magyar Művészettörténet elsőként megjelent hatodik kötete tartalmazza. 1 Az időszak (1890—1919) páratlan építészeti fellendülését •— mind mennyiségi, mind minőségi szempontból — figyelembe véve sok teendője van még az építészettörté­netnek. A vidéki városok építészete pedig — néhány jeles építész: Lechner, Med­gyaszay, Kós, Lajta, Mende, Györgyi egy-egy alkotását leszámítva — szinte terra incognita. Ha szó kerül vidéki alkotásaikról, akkor is a monografikus szempontok­nak, nem pedig az adott város fejlődésének figyelembevételével. Kecskemét eseté­ben SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón c. 2 cikke megrajzolja a városfejlődést, ám nem támaszkodik a Bács-Kiskun Megyei Levéltár szokatlanul gazdag és színvonalas tervanyagára. Ebből az anyagból vala­mint a Dunamelléki Református Egyház könyvtárában található tervekből és doku­mentumokból 1982. június 26-tól szeptember 13-ig kiállítás 1- rendezett a Katona József Múzeum. E munka során eddig ismeretlen, vagy feledésbe merült épületeket tudtam meghatározni, és sikerült pontosítani a már ismertek építéstörténetét is. Az 1857-től törvényhatósági jogokat élvező Kecskemét városa kivette részét a Kiegye­zés hozta gazdasági föllendülésből belterjessé váló mezőgazdaságával s erre alapuló feldolgozóiparával, kereskedelmével. ,,. . . nemes gyümölcs- és szőlőtermesztés dolgában az összes hazai városok közt kitűnve —• immár európai hírre kezd emelkedni ... A város évi forgalma csupán a nemes gyümölcsben milliókra rúg . . ." 3 — írta Kecskemétről 1892-ben a városházát tervező Pártos Gyula és Lechner Ödön. 1 NÉMETH L. 1981. 2 SÜMEGI Gy. 1981. 135—148. 3 PÁRTOS Gy.— LECHNER Ö. 1892. 165.

Next

/
Oldalképek
Tartalom